Shock!

Eléggé messzire jutott máris a svájci-amerikai multiinstrumentalista Manuel Gagneux kísérleti projektje, ezt bárki tapasztalhatja, akit érdekel a sztori. A fekete közösség spirituáléi és a black metal házasítása egyszeri poénként tökéletesnek hangzott, ráadásul hősünk teljes vállalható módon élt is a lehetőséggel. Plusz nem átallott még némi underground szenzációt is kelteni a produkcióval, már ha ennek van egyáltalán értelme a kortárs kifejezéstárban. Időben és szellemiségben is távol van már Gagneux-től a „jé, ez működik" rácsodálkozása, de szerencsére úgy vált a Z&A zeneipari tényezővé, hogy eredendő gátlástalanságából alig vesztett közben. A vezér azt is pontosan tudta, hogy a legutóbbi, minden téren roppant sikeres self-titled anyag után merre lehetne tovább hajtani a biciklit.

Mindenekelőtt megszűnt az a furcsa kettősség, ami a bandát a kezdetektől jellemezte, nevezetesen, hogy a lemezeken minden csak és kizárólag Gagneux-ről szólt, a stúdióba rajta kívül csak Marco Von Allmen dobos/hangmérnöknek volt bejárása, hogy aztán a koncerteken rendre fullos zenekarrá egészüljenek ki. Márpedig a színpadon látott szextett roppant stabilan együtt van sok éve, az egyedüli átrendeződést az jelentette, amikor a „kellemes" jelenségként megismert Mia Rafaela Dieu helyére Lukas Kurmann érkezett a basszusgitárjával. Szóval a Greif alapvető újdonsága az, hogy a teljes zenekar felsorakozott most a stúdióban a frontember köré, és bár a dalokat változatlanul Gagneux írja és hangszereli, a zenekar tagjai mostantól a lemezeken is feltűnnek majd, és a kreatív/üzleti döntéseket is együtt hozzák meg.

A fentiekre nyugodtan rá is lehetne fogni, hogy miért lett annyira más a Greif a közvetlen elődjéhez képest, de a banda szerint ez csupán a természetes fejlődés hozadéka, illetve annak a leképeződése, ami aktuálisan kicsúszott belőlük a stúdióban. Gagneux szerencsére nem az a perfekcionista alkat, megbízik a pillanatnyi intuíciójában, így aztán a Z&A-albumok is inkább lesznek az aktuális hangulatának lenyomatai, mintsem valami tervezőasztalnál összehozott hadmozdulat momentumai. A Der Vogel Greif egyébként egy ősöreg bázeli tradíció totemállata, egészen pontosan Bázel folyón túli, kevésbé szerencsés részének rendszeres ünnepélyén szerepel ez a részben kígyó-, sas- és oroszlánjegyeket is hordozó jelenés, amely a merész és szabad belső szellemet jelképezi. Ha úgy érzed, hogy utóbbit egyenesen a Zeal & Ardorra szabták, igazad van.

Első ránézésre ugyan levegősebb, könnyebben emészthető tésztából gyúrták a Greifet (kéretik minden efféle megállapítást a Z&A keretei között értelmezni), mint az elődeit, mégis nehezebben csúszik azoknál. A düh és a sötétség továbbra is átható, de ezúttal hiába keresünk Götterdämmerung-kaliberű megőrülésre alkalmas pillanatokat, az új album zömmel közép- és az alatti tempóval és furfangosabb szikével operál. A klipdal Kilonova mindenképpen valami újszerű dolog a Gagneux-műhelyből, de hogy felkészít-e a teljes lemezre, arra egyértelmű nem a válasz. Ellenben az kijelenthető róla, hogy emlékezetes dolgokat hoz, és ez az, amiben a Greif nem tud felnőni az elődeihez, hogy egyszerűen nem tartalmaz kellő számú, valóban fülbe ragadó témát. Szeretni viszont nagyon is lehet, pont azért, amiért a korábbi Z&A-okat is, és a kulcsszó itt a legjobb értelemben vett pofátlanság lehet.

A Greif is annyiféle irányba terjeszkedik, mint a Tisza az Alföldön, azonban minden pillanatban roppant tudatossággal választ irányt, és a zenekar jó szokásához híven majd' szétveti az ambíció. A dallamos és extrém megoldások ellenpontozása példás, a hangszeres munka is nagyon pimasz módon késztet kalaplevételre, Gagneux hangja pedig védjegy, a színtér (ha a Z&A esetében beszélhetünk egyáltalán ilyenről) egyik legkülönlegesebbje. Nagyon határozottan azt javaslom, egyben hallgasd a teljes lemezt, úgy kapnak értelmet az olyan csemegék, mint a to my ilk, amelyet minden atipikussága ellenére (és nyilván épp azért) elsőként mutatott be a banda a Greifről, kisebb kollektív szívszélhűdést előidézve a táborban. És még valami: ha teheted, koncerten is lesd meg Gagneux-éket, páratlan élmény!

A Zeal & Ardor hétfő este a Heilung vendégeként játszik a Barba Negrában. Részletek itt.