Nagyjából egy évvel ezelőtt jött szembe velem a facebookon a Z2 Comics, és az általuk beharangozott Among The Living képregény. A rajongói előfinanszírozásból tető alá hozott kooperáció eredményét eredetileg valamikor idén tavaszra ígérték, de ahogy oly sok más esetében, a pandémia itt is közbeszólt. A futár végül pár héttel ezelőtt hozta meg az utóbbi időben a zenei vonalra (van náluk sok más mellett Holy Diver, Abigel, Ivan Moody meg Freddie Mercury képregény is) rámoccant kiadó igencsak impozáns kiállítású, kemény borítós, nagy alakú albumát, amelynek ihletője – és talán ez a leginkább ideillő kifejezés – az Anthrax harmadik, és egyben legemblematikusabb nagylemeze volt.
Az ihlető szó használata pedig azért indokolt, mert ugyan az album tagolását az LP kilenc dalának címe adja, a rövid történetek témája sok esetben igen messze esik a dalok szövegétől. Szó sincs tehát egyfajta rajzos formában elővezetett dalszöveg-gyűjteményről; ugyan természetesen felbukkannak utalások, sőt, komplett sorok is a dalszövegekből, sok esetben azonban a rajzos formában elénk tett sztoriknak semmi közük az eredetileg 1987-ben elmesélt történetekhez.
Joey Belladonna előszava után, egyfajta bónuszként Not Man (a leginkább egy kissé debil Scott Ianre hajazó antihős) megszületésének története tárul az olvasó elé, majd következnek az LP dalai szép sorjában. A kötet maga kifejezetten eklektikus, hiszen minden egyes fejezet írója és rajzolója is más-más művész volt, így egymástól gyökeresen eltérő stílusú és színvonalú alkotások sorjáznak. Természetesen nem Joey Belladonna az egyetlen, aki a zenekari tagok közül részt vett a projekt megvalósításában: Charlie Benante maga is készített egy alternatív, Judge Dredd-borítót a kiadványhoz, az I Am The Law Sad Ending zombi-története Scott Ian fejéből pattant ki, a One World sztorija pedig Frank Bello elméjét dicsérné, ha nem ez lenne véleményem szerint talán a leggyengébb a gyűjteményben. Mellettük pedig itt van még Rob Zombie, Corey Taylor és a My Chemical Romance testérpárja, Mikey és Gerard Way is, akiknek szintén egy-egy rövidke sztorit köszönhetünk.
Mivel az egyes fejezetek megvalósítása gyökeresen eltérő stílusban készült, nehéz belőlük választani, hozzám mégis talán a címadó megvalósítása áll a legközelebb, mely képi világát tekintve is klasszikus képregényes megoldásokat villant fel, emellett pedig követi az eredeti dal, és így Stephen King Végítéletének sztoriját, természetesen igencsak zanzásítva. Kiemelkedően jó még a Corey Taylor által írt A Skeleton In The Closet, mely nem is nyúlfarknyi története, hanem kizárólag vörös, szürke és fekete színeket alkalmazó (illusztrátor: Maan House) megvalósítása miatt iszonyú hatásos, de jó a Rob Zombie tollából megszületett, Erik Rodriguez és Steve Chanks által rajzolt, egyértelműen Tim Burton zseniális Támad a Mars!-a által ihletett Imitation Of Life is, melyben a szemfülesek rengeteg régi kedves ismerőst fedezhetnek fel.
Ha tehát szereted a képregényeket és/vagy az Anthraxet, jól fogsz szórakozni az Among The Living olvasgatása közben, annak ellenére is, hogy terjedelmi okoknál fogva azért hihetetlenül összetett és csavaros sztorik nyilvánvalóan nem fértek bele. Viszont jár hozzá néhány extra karton-nyomat, egy póló az újragondolt Not Mannel, illetve a nagylemez picture discen. Sőt, a szuper-deluxe változathoz még néhány Not Man-labda is! Kihagyhatatlan, nem igaz?
