Bár Andreas Hedlund minden jel szerint továbbra is ott áll az ezredforduló egyik legnagyobb hatású black/pagan formációja, a Borknagar élén, szép lassan kiszorulni látom a csapat kreatív magjából. Sok egyéb, apróbb történésen kívül ezt a feltételezést erősíti, hogy alig három hónappal az Urd, illetve bő egy évvel a Jordpuls megjelenése után itt a legfrissebb Vintersorg album. Márpedig Ilyen sűrű megjelenésekkel a svéd zenészek Mr. V. és a Borknagar közös pályára állása óta nem örvendeztették a rajongótábort. Az Orkan pedig mindenféleképpen derűt lop majd e tábor lakóinak arcára, még akkor is, ha ennél sokkal többre nem hivatott.
Ha úgy tetszik, Hedlundot (aki egyéb helyeken szintén Vintersorg művésznéven fut) és hosszú évek óta elmozdíthatatlan gitáros zenésztársát, Mattias Marklundot is elérte a sorsa, és egy hatalmas kanyart véve, az utóbbi években saját gyökereihez tért vissza. A folyamat már a 2007-es Solens Rötteren elkezdődött, ahol a korai időkre jellemző anyanyelvi dalszövegek és a népzenei/természeti ihletésű témák újra megjelentek a svédek kelléktárában. A hírbe hozott tavalyi sorlemez ehhez képest annyiban hozott már csak újdonságot, hogy több hasonló kezdeményezés után Vintersorg is nekilátott a négy őselem, a föld, a tűz, a víz és a levegő köré felfűzni mondókáját: így lett az Orkan (szélvihar, nem kabát) a Levegős album, miként a Jordpuls legutóbb a Földdel foglalkozott. A borító ismét Kris Verwimp (számos Sear Bliss artwork elkövetője) keze nyomát viseli, és szokás szerint már önmagában hangulatot teremt a zenehallgatáshoz. Ahogy utóbb megszokhattuk, a lemezre némi női éneken kívül minden mást a már említett két zenész játszott fel és rögzített az örökkévalóságnak.
Láttam már olyan véleményeket, melyek a remek produkciós munkát emelték ki az Orkan kapcsán, ezzel azonban messze nem tudok azonosulni. A lemez esszenciálisan azt a fajta easy listening folk/pagan metalt tartalmazza, melytől én zömmel üvöltve menekülök, Vintersorg azonban bír olyan fokú integritással a színtéren, hogy mindez esetünkben ne számítson. Ha a zsáner felől közelítünk, akkor valóban méltóképpen szólal meg a lemez, objektíven azonban a hangzás több sebből is vérzik. A (valószínűleg ismét programozott) dob szimplán bűnrossz, így nincs, ami alátámassza a nagy dolgokat nem hozó, de karakteres bőgőt sem. A gitárjáték zömmel halovány, így az albumon sorjázó nyolc tételt leginkább Hedlund kórusai és a hangulatteremtő szintiszőnyeg gördíti előre. Azokból a kórusokból azonban szinte minden dalban sikerült valami emlékezeteset elhinteni, így gyakran kapom magam azon, hogy az Orkan kimondottan hallgattatja magát, és a refréneket dúdolom.
A Myren éppen egy remek példa minderre, már ha az intróként funkcionáló, komolykodni akaró, szintetikus szimfonikusok nem riasztanak el, hamar egy olyan dallam menetel velünk szembe, mely dallamos és nyers megoldásaival, hangulatával instant kalapemelgetésre késztet. Összességében is elmondható, hogy Vintersorg a Borknagar-béli teljesítményét általában túlszárnyaló témákat hoz – nagy kár, hogy a szólógitáron kívül minden más hangszert saját fennhatósága alá terelt. Nem tudom például megérteni – pláne egy koncertezni nem akaró, de az autentikus megoldások felé hajló brigád esetében –, hogy miért kell a vonósokat alibi szoftveres megoldásokkal pótolni, vagy ha mégis, miért nem lehet azokat minőségi módon megírni és felvenni (ugyanez igaz a dobokra is). Vokálisan azonban minden túlzás nélkül prímán hozza magát, alapvetően egydimenziós témáinak a szimplára vett közeg remekül ágyaz meg, és ahogy már említettem, ezzel részemről el is viszi a „balhét".
Az Orkan tehát egy Janus-arcú, mégis szerethető alkotás, hasonlóan a nemrég bemutatott új Marduk albumhoz, a közönségét maradéktalanul kiszolgáló, ám meglehetősen izgalommentes, és a produkciós munka összességét tekintve lényegi hiányosságokkal küszködő anyaggal állunk szemben. Nem tennék rá nagyobb összeget, hogy a következő Borknagar lemezen is halljuk majd Vintersorgot énekelni, de úgy érzem, szólócsapata és frissen kihantolt folk projektje, az Otyg az őt megillető helyet továbbra is tudja majd biztosítani a svéd polihisztor számára.
