2020. márciusában minden megváltozott egyik pillanatról a másikra. Nekünk is változnunk kellett és el kellett fogadnunk a helyzetet, ami azóta is tart. A koncepció, ami mentén elkezdtünk haladni 2020. januárban, visszakerült a fiókba. A dalcsokor, ami eddigi pályánk legösszetettebb anyaga lesz, és amit több stúdiós session keretén belül szerettünk volna rögzíteni, kényszerű pihenőpályára került. A projekt iránti lelkesedésünk egyáltalán nem szűnt meg azóta sem, csak megváltozott. Bekerült az otthonunk rejtett zugaiba, ahogy a járvány és a bezártság okozta érzések közepette mi is benn ragadtunk otthonainkban.
Március végére azonban megszületett bennünk a döntés. Mi nem akartunk sem live stream-eket sem feldolgozásokat készíteni mint ahogy azt több zenekar is teszi, csak alkotni egy számunkra különleges, kísérletezős dalt. Kreatív szempontból elindult hármunk közt egy olyan kommunikáció, egy olyan alkotási folyamat, amire eddig még nem volt példa. A dalok váza, az alapriffek és dallamok általában Andris (Lájer András: gitár, ének) tollából származnak, de ennél a dalnál minden megváltozott. Kristóf (Benkő Kristóf: dob, vokál) elkezdte építgetni a vázat különböző loopokkal, analóg szintikkel, szekvencerekkel. Először csak egy pár változatot küldött nekünk, majd azt vettük észre, hogy egy külön mappába gyűjtögetjük az egyre csak gyűlő loopokat, minimál dallamokat és a sorban 10-dik groove indított el bennünk valamit. Ebből formálnunk kell egy dalt, ami tükrözi a világ jelenlegi állását és a bezártságunkat. Andris aztán egyik reggel pár perc alatt kész lett a dalszöveggel egy csendes dunaparti kutyasétáltatás után.
Pedro (Lendvai Péter: basszusgitár) elkezdte kézbe venni a groove-ot, és ami a végleges dal központi váza lett, az tőle származik. A torzított basszusdallam teljes mértékben meghatározta, hogy merre fog menni a dallamvilág. Furcsa volt így alkotni, egymástól teljesen külön, mindenki a saját otthonában, de amikor elkészült a dal, akkor mindhárman azt mondtuk, hogy sikerült elérni a célt. Elkészült a dalunk a jelen állapotot tükröző érzéseinkről. Az otthonunkba való bezártságról, a világ mostani helyzetéről, erről a furcsa jelenségről, ami hatással van az életünkre, és magáról a küzdelemről, amit csak akkor nyerhetünk meg, ha eltávolodunk egymástól. Barátként és ellenségként egy személyben.
