Új lakói vannak a nagy magyar stonerdoomsludge állatkertnek. Az eddig szinte egyeduralkodóként parádézó medvék (BarBears, Grizzly, Bearfood) mellé beérkeztek a vadkutyák is, egyenesen Balmazújvárosról. Az ötfős falka jól hallhatóan nem akarja megváltani a világot: szakállas, sör- és zeneimádó emberek zenélnek szakállas, sör- és zeneimádó embereknek (meg talán másoknak is).
„Rádkerestem a Google-ben, és találtam egy képet / egy fickót láttam a fenekednél, a szád előtt még négyet..." – ezekkel a veretes sorokkal kezdődik a szegedi Bad Taste ha jól számolom, negyedik demójának Anyád meg fog ölni! című slágere, én pedig abban a pillanatban elkezdem a röhögést, és nem is hagyom abba a szűk tizenkét percnyi játékidő végéig....
„Egyre többet mondom, hogy az Isten szerelmére / ne adj több hangerőt erre a hülye zenére!" Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom, hogy szép számmal kapunk leveleket feltörekvő hazai (és nem is csak hazai) csapatoktól, akik azt szeretnék elérni, hogy szóljunk néhány – lehetőség szerint – jó szót legújabb produktumukról. Az, hogy e...
Mindig meglepődöm, hogy ezen a miniatűr zenei piacon, amit Magyarországnak nevezünk, még mindig képesek totálisan a semmiből, egyik pillanatról a másikra felbukkanni ígéretes zenekarok. Mint például legutóbb az Uzipov nevű formáció, amely állítólag egy magyar-horvát barátságnak köszönheti a létrejöttét. Utóbbi amúgy 2006 környékére datálódik, és az...
Lőrincz Károlyt ugyebár elsősorban mint hazánk elsőszámú Coverdale-fanatikusát ismerhetjük – én legalábbis így voltam vele, noha hallottam korábbi zenekarairól is, amelyek közül a Notre Dame még a Ki Mit Tud? valamelyik tévés elődöntőjén is szerepelt a 90-es évek elején. Többször sikerült már elcsípni két Whitesnake-tribute formációja egyikét (unpl...
Kicsit féltem ettől a veszprémi bandától, humorosan old school (vagy old schoolosan humoros) nevük nem sok jót ígért. Ám homlokom ráncai azonnal kisimultak, amikor myspace oldalukon belefüleltem a dalaikba, az előre elképzelt, erőltetetten vicceskedő grindolás helyett ugyanis igen komoly és módszeres pusztításba futottam bele.
Úgy fest, Acélos Balage-zsal gyerekkorában rengeteg mesefilmet nézethettek meg a szülei, hősünk ugyanis rendesen rágyógyult a rajzfilmhősös zenekarnevekre. Először ugye ott volt a Fürgerókalábak, most meg Giovanni Gatto a Macskafogóból. És a humorherold punkos hülyülés helyére beérkezett a bunkóhárdkór. Abból a fajtából, amit például a Pro-Pain műv...
Az Alcatraz demója megtestesíti mindazt, amit a magyar rock/metalzenéről tudni lehetett 1982-ben.
Szépséghiba, hogy a felvétel 2009-ben készült.
A Haw Makó Dávid (ex-Stereochrist) új zenekara, és kábé hao-nak kell ejteni, ami nem a téli csapadékra utal, sokkal inkább a mindenféle hátasokat balra fordításra ösztökélő szócska.
A 2005-ben alakult, majd két év elmúltával rögtön meg is szűnt csapat idén év elején állt össze újra, két új taggal. Az előző formációról nincs információnk, de állítólag maradtak a southernes, tökös rockzenénél.
A zenekar ugyan EP-ként jelöli a cd-n hallható négy dalt, de jobban járnak ha csak demóként értékelem őket, ugyanis még a demós szintet is alulról súrolják. 2004 óta működik a zenekar, azóta eltelt öt év, és noha zeneileg nagyjából rátaláltak a saját ösvényükre (thrashes, metalcore-os, súlymetal), számomra érthetetlen, hogy 5 év alatt, hogy nem jut...
A veszprémi Stoneblade az utóbbi időben igencsak felerősödött honi stoner mozgalmat kívánja erősíteni, aminek tükrében a Prologue igen bíztató kezdet. Na persze, ez egyelőre még csak egy ötszámos demó, melyből messzemenő következtetések levonásához orvosi felügyelet ajánlott.
Talán túl sok értelme már nincs is erről a demóról írni, hiszen a 2005-ben alakult csapat a demó felvétele után énekesnőt cserélt, és ugye általában az énekesek határozzák meg egy zenekar arcát. És bizony az itt dalolászó Mitru Tímea bűnrossz, ez kislányos nyávogás nem éneklés.
Tudom, hogy ez másoknak hátrányos (a szegedieknek meg előnyös, kinek mi, ugye) megkülönböztetés, de ha Szegedet látom a feladónál, már nagyobb kedvvel bontom fel a borítékot.
A Barrow 2007-ben alakult, a dobos Szegő Márton és az énekes/gitáros Tóth Balázs hozták létre, bőgőst azonban meglehetősen sokáig kerestek, így végül csak tavaly februárban sikerült felvenniük bemutatkozó anyagukat, a hét számot tartalmazó Nincsenek már érzéseket.
Mindennemű járulékos információ nélkül küldte tavalyi demóját a Taste my Pain, azt azonban honlapjukról hamar megtudhattam, hogy az öttagú brigádnak ez már a második életjele, hiszen első, négyszámos demójukat még 2007-ben jelentették meg.
Akinek a kifinomult bandanév és az annál is művészibb demó elnevezés alapján nem esne le egyből a tantusz, a R'N'R Killer és Supernova Sucker dalcímek bizonyára egyértelművé teszik a szitut. Igen, az esztergomi kvartett azt a punk felhangoktól sem mentes, egyszerű, mocskos, direkt rock 'n' rollt nyomatja, amihez mi, magyarok valahogy olyan furcsán ...
A Shapes Of Distortion 2005-ben alakult, jelen demóról két dalt tavaly vettek fel, kettőt pedig koncerten rögzítettek. A biográfia szerint saját maguk sem tudják, hogy mit is akarnak játszani, a stílusmeghatározások között szerepel disco, black metal, fun metal, hard rock, és ez nagyon szőrmentén így is van.
Nem mondhatjuk, hogy a miskolci ötös zsákbamacskát árulna: már a Darktempered elnevezés is elég komoran kong, a tökéletesen eltalált fekete-fehér borítóról ránk bámuló, szája előtt orvosi maszkot viselő, jobb kezében bioveszély jellel ellátott fiolát szorongató alak látványa pedig kifejezetten nyomasztó.
Érdekes, de míg a legtöbben a magyar metal színteret a tradicionális fémet játszó együttesekkel azonosítják – Pokolgép, Ossian, Rotor stb. -, addig meglátásom szerint hazánk igazán értékelhető underground zenei stílusirányzatát egyre inkább az extrém metal jelenti.
2007-ben alakult zenekar 2007-es demója, ejha, ez aztán a sebesség! A három tagú csapat instrumentális zenét játszik: a csapat gitárosa, Bodor Máté 2006-ban megnyert egy gitárpárbajt, majd egy tehetségkutatón némi díjat sikerült megnyerniük, időközben elkészült ez a három dalos kis anyag is.
A kalocsai My Dark Room rögtön két évnyi anyagát küldte el értékelésre. A nagyrészt tizenéves koruk végét taposó srácok amolyan mai metalcore-szerű (igazából még nem húzható rá egyértelmű skatulya) zenét játszanak, koruknak megfelelően rettenetesen kezdetleges formában.
A Babylon zenekar szimpatikus leveléből az derül ki számomra, hogy második anyagukat ők nem demónak, hanem rendes EP-nek tekintik, és ahogy utánanéztem a www.babylonmusic.hu honlapon, még épp időben emlékezünk meg erről a 4 plusz 2 dalról.
Az Ann My Guard mögött gyakorlatilag szinte egy személy áll, Tóth Eszter Anna, aki saját maga írta, és rögzítette a dalokat (a dobok kivételével). Ám mielőtt fejvesztve menekülne mindenki, elmondanám, hogy a leányzat a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett klasszikus fuvola szakon (nyilvánvalóan fuvolát is hallhatunk a nó...
Postai úton, cd-re kiírva érkezett meg hozzám a veszprémi GuilThee zenekar második demója, kihajtogatható, dalszöveges-fotós borítóval, kísérőlevéllel; a csapat főnöke, Tóth Gábor már-már szinte veszélyesen rafinált, ami a promóciót illeti.
A '98-ban alakult csapatról gyakorlatilag nem igazán lehetett hallani, pedig már tíz év is eltelt a megalakulásuk óta. 2004-ben felvették az első demót, tavaly pedig a másodikat, melyen négy dal hallható, és amit elküldtek nekünk is.
Facebook
Twitter