„Teljesen mindegy, hogy mit játszunk, ezeknek nem a Johnny B. Goode kell" – mondta lemondóan Béla, a menedzser. „Nekem a Johnny B. Goode nyolcvanéves koromban is a Johnny B. Goode lesz!" – válaszolta a zenekar énekese. A párbeszéd 1981-ben, a Kopaszkutya filmben hangzott el, Schuster Lóri mint menedzser és Hobo mint a Colorado együttes énekese közö...

Nem volt ez mindig ilyen egyértelmű, de mostanság határozottan azt érzem, hogy egyre jobb dolga van a Marduk-rajongóknak. Miközben az immár 35. (!) életévében járó csapat semmilyen megfáradásra utaló jelet nem mutat, kiállásában ma is a hősidőket idézi, remek, anyagerős albumokkal jelentkezik, a tábor pedig – nálunk legalábbis mindenképpen – egyre ...

Amit pár napja írtam a Royal Republic szórakoztatási tevékenysége kapcsán, az teljes mértékben megáll a The Night Flight Orchestrát illetően is. A két fellépés között a közönség jelentette a különbséget, mutatjuk, mennyire. Akik ellátogattak az előadásra, azok mindent megkaptak, amit ettől a bandától csak kapni lehet. Kiemelkedően megírt és összerako...

Az élő zenét játszó előadásokat és azok résztvevőit szokás úgy nevezni, hogy szórakoztatóipar. Vannak benne szakmunkások, tűnékeny dalokat előadó tűnékeny előadók, évtizedek óta felszínen lévő vérprofik és a két stáció közti kismillió próbálkozó. És vannak olyanok, ennek a cirkusznak a szórakoztató ágát élik meg, és azon túl, hogy önmagukért is zen...

Elkenhetném és/vagy tagadhatnám a dolgot, de minek: tény, hogy a fellépők Thy Catafalque-közelisége jelentette számomra a fő hívószót ezen a szerda estén, ami az A38 Orrbárjába (akarom mondani, az Orr Stúdióba) szólított. Ez nem jelenti azt, hogy saját jogukon nem érdekelnének a főszereplők aktuális dobásai, még ha – más-más okból is – nem sűrűn ha...

Ez az alkalom most azok közé tartozott, hogy kimondottan szerettem volna megnézni az előzenekart, ugyanis rendesen felkészültem, meghallgattam a Hydra nagylemezét, még jónak is találtam, tehát kíváncsi is voltam rájuk. Aztán az élet mégse így hozta, viszont mivel pont a két záró feldolgozásra értünk oda, mégis talán tudok érdemben nyilatkozni róluk...

A dolog bejelentése óta némileg elcsitultak a viták a Pantera feltámasztása körül, amiben természetesen perdöntő szerepet játszik, hogy Phil Anselmo és Rex Brown méltó módon élesztette újjá a legendát Zakk Wylde-dal és Charlie Benantével. Nyugodtan mondhatjuk, hogy bő másfél évvel ezelőtt a két csurig telt barbás buli azóta a hazai koncertlegendárium...

The Blood Of Our Enemies névre hallgat a Manowar évindító Európa-turnéja, amellyel a legendás banda 1984-ben megjelent harmadik, illetve negyedik nagylemezeit, a Hail To England et és a Sign Of The Hammert ünnepli. Bizony, akkoriban még annyira pörgött a gépezet, hogy egy év alatt két, azóta klasszikussá érett korong is napvilágot látott tőlük. Magya...

Azt gondolom, nyugodtan megspórolhatjuk a „ki hitte volna″ jellegű köröket, hiszen egészen nyilvánvaló, hogy senki sem hitte volna, értve ez alatt magát a zenekart és annak táborát is. Bár a '90-es évek végén csak igen nagy nehézségek árán tudtad kikerülni Zoliékat, valószínűleg egyikünk sem kötött volna rá fogadást, hogy átvészelnek három évtizede...

Tulajdonképpen akár tripla headliner bulinak is nevezhetjük a koncertet, amin a thrash metal műfaj három vezető zenekara lépett fel a Barba Negra nagyobbik sátrában. Meggyőződésem, hogy a Kreator és az Anthrax akár egyedül is igen komoly nézőszámot vonzottak volna ugyanitt, a Testament pedig a Blue Stage-et pakolta volna fullra, így kissé meglepő v...

Mindössze néhány hónappal a Satan kultikus bulija után ismét a bécsi Escape Metal Cornerben találtam magam. Az apropó ezúttal a tengerentúli Jag Panzer eljövetele volt, akik tulajdonképpen a Mikulás ajándékaként érkeztek az osztrák fővárosba. Régi kedvenceim ők, mivel azonban még sosem játszottak Magyarországon – meg a környéken is meglehetősen rit...

Ahogy Page Hamilton fogalmazott, a Helmet szinte évente játszik nálunk, de így is minden alkalommal igen meleg fogadtatásban részesülnek. Tökéletesen igaza van a főnöknek, ha pedig olyan speckó programmal készülnek, mint ezen a turnén is, akkor nyilván még könnyebben borítékolható a felfokozott érdeklődés. Akárcsak tíz évvel ezelőtt a Dürerben , úgy ...

Első két lemezének megjelenése környékén igen gyakran megfordult nálunk a Blues Pills, hiszen a 2017-es Fezennel bezárólag minimum háromszor el lehetett csípni őket az országban. Én is láttam a csapatot többször ebben a pár évben, azóta viszont nem igazán fújt össze minket a szél. Szóval ideje volt újra felvenni a fonalat, erre pedig remek alkalmat...