Igazi girl power napnak ígérkezett ez a kellemes tavaszi péntek, tekintve, hogy nemcsak a brazil death metal amazonok léptek fel első ízben nálunk (legalábbis Cryptaként), hanem a magyar női kézilabda-válogatott is nekiment a svédeknek az olimpiai selejtezőn, ez utóbbi miatt aztán – bár a (gy.k. nem-shockbeli) munkanapom is hosszabbra nyúlt a terve...

Újabb meghatározó állomásához érkezett a Carson Coma története, miszerint első nagycsarnokos koncertjüket készültek megtartani, amely ugyanakkor a csapat ötödik születésnapjának megünnepléseként is szolgált. Sokan és sok helyen szokták megfejteni, mi a Carson Coma titka, amivel jóformán a Moore-törvényben leírtaknak megfelelően duplázzák meg másfél...

Egyszer minden jónak elérkezik a vége – van, aminek többször is. Itt van például a Mr. Big, akik ugye egyszer már feloszlottak, aztán visszatértek, majd Pat Torpey halála után, ha hivatalosan már nem oszlottak fel megint, de azért eléggé úgy tűnt, hogy mégis. Most pedig ismét visszatértek, hogy elbúcsúzzanak. Persze egy lemez még érkezik idén, után...

A Thy Catafalque vett egy nagy levegőt, és a napokban felkerekedett története első Európa-turnéjára. Tíz koncert tíz nap alatt, hét országban, pihenőnap nélkül. A tervek szerint csupán a háttérből drukkoltam volna Kátai Tamáséknak, de végül úgy álltak a csillagok, hogy én is betoppantam a turnényitó bécsi fellépésre. A nightliner a Szene előtt várt...

Későn kezdtem, de így is tizenöt éves múlttal büszkélkedhet a kapcsolatom a Depeche Mode-koncertek világával. 2009-ben kifogtam mindjárt a zenekar egyik legrosszabb periódusát és egy brutális felhőszakadást, de nekem erre a közösségi élményre azóta is rendszeresen szükségem van. Klisé, hogy Dave Gahan és Martin Gore jó ideje csak bábfigurái a saját...

Igen pénztárcabarát eseménynek örülhettek a thrash metal rajongói március 13-án, hiszen a Suicidal Angels lemezbemutató turnéjának budapesti állomására mindössze 999 forintért lehetett belépőt váltani. Már ha az ember időben érkezett, ez a fajta, úgynevezett regisztrációs jegy ugyanis azzal járt, hogy hét előtt kellett betennünk lábunkat a Barba Ne...

Néhány hete meglehetősen furcsálltam a Therion-főnök Christofer Johnsson Facebook-posztját, melyben kifejtette, hogy a zenekar drasztikusan visszavesz az európai jelenlétből, és a továbbiakban inkább Latin-Amerikára és a világ egyéb, kiemelt fontosságú pontjaira kíván koncentrálni. Aztán kiderült, hogy mindennek bizony konkrét, racionális okai vann...

Egyszerre ért Budapestre az Avatar és a Meshuggah aktuális turnéja – pontosabban utóbbi itt indult el -, aminek csinos kis egyéjszakás kaland lett a vége, a Concerto Musicnál ugyanis úgy gondolták, ha már egy napra köthető csak le mindkét csapat, tulajdonképpen össze is bútorozhatnának. Ennek eredménye egy ötzenekaros, kvázi minifesztivál lett, ame...

Ez a turné, ez az este valódi bizonyíték arra, hogy a kis előzenekarok sem mindig csak időhúzó jellegű, kötelező turnékellékek. Ezen az estén a két nyitóbandáról pont semmit sem tudtam az égvilágon, nyilván azon túl, amit a beharangozó promószövegekben írtak róluk, ugyanakkor ez végül mégsem egy Cradle Of Filth-koncert volt csupán előzenekarokkal, ...

Minden újrakezdés macerás, minél idősebb valaki, annál macerásabb és egyben nehézkesebb – legyen szó karrierről vagy magánéletről. David Ellefson néhányszor már a padlón találta magát, pár éve ez újra megtörtént. Mindamellett nem hiszem, hogy folyamatosan az orra alá kellene dörgölni az okokat, nyilvánvalóan tízmilliószor megbánt már mindent. A lén...

Vannak zenekarok, amelyek mindig rosszul időzítenek, és a Sátán tudja, miért, de soha nem jutok el a koncertjeikre, pedig régóta szeretnék. Na, a Dordeduh nem ilyen banda. Határainkon belül ugyan érthetetlenül ritkán fordulnak meg, a legutóbbi teljes értékű fellépésük például még a 2021-es Fekete Zajon volt, új lemezzel szintén azóta nem jelentkezt...

Annak idején nagy dobás, nagy ugrás volt még Hobo számára is talán, amikor a HBB késői korszakában megtöltötték az Arénát, majd a klasszikus zenekar feloszlásának búcsújaként duplán is megugrották ezt a bravúrt. Mára Hobo nem csak, hogy talpon maradt a HBB után is, de időről időre kapunk egy ilyen grandiózus koncertet is, lassan standard program má...

„Demons stride at the gates of Blashyrkh..." – ha Abbath, akkor nálam harminc éve Immortal, erről már senki nem tud lebeszélni. Értem én, hogy miért kellett a szólóbanda, értem én, hogy Demonaz a rossz zsaru, és itt láthatjuk a jó zsarut, de az a nagy helyzet, hogy én a Blizzard Beastsen tudtam utoljára komolyan venni Abbathot, és nem látok rá külön...