Nem nagy számú, hanem emlékezetes koncerteket adni – kezdettől fogva ez volt Kátai Tamásék koncertezős filozófiája. Csupán azért tartom lényegesnek ezt mindjárt az elején rögzíteni, mert egyesek talán úgy érezhetik, hogy így, másfél évvel – a zajos Mezolitot nem számítva – az első hivatalos fellépés után máris mintha túl sok lenne a Thy Catafalque-ból, és főleg a kapcsolódó koncertbeszámolókból. Még csak azt sem mondom, hogy nincs némi igazság az „ellentábor" véleményében, ugyanakkor ez itt megint egy olyan kivételes alkalom volt, ami ebben a formában hatalmas eséllyel nem fog megismétlődni a jövőben, tehát mondhatni emberi és szakmai kötelességünk megemlékezni róla... és különben is, huszonhárom évet vártunk a TC-koncertekre, engedtessék meg túlzásba esni!