Lemezelőzetes demóját küldte el az In Grey Svédországból. A csapat tekintélyes múltra nézhet vissza, '92-ben alakultak, nem taglalnám a hosszú történetet, aki akarja, megnézheti a honlapjukon. Az elmúlt hosszú évek alatt kiadtak egy rakás demót, meg egy cd-t 2003-ban, utána megint csak promókat, és idén az új lemezt, amiről egyelőre nincs infónk.
Kicsit kutakodtam, hova is tegyem a kritikát, a cd-k vagy a demók közé, de mivel inkább demóként tartja számon a csapat a lemezt, így ide került.
Svédországból érkezett a Blackshift cd-je, mely formáció 2003-ban alakult, és a Bay Area thrash mellett kötelezték el magukat egy életre. Még hangzásilag is tiszta nyolcvanas évekbeli soundot kreáltak a gitároknak.
Érdekes intróval kezdődik a Dim Vision második demója. Emlékeim szerint egyfajta borultabb, melankolikus death metalt játszottak, na most itt rögtön megleptek a begyorsult tempókkal és egyfajta öblösebb hörgéssel.
Új demó, ismét a teljes honlappal, mindenféle földi jóval, még az előző demó is itt van mp3-ban, sőt, ennek a karaoke verziója is. Lehet rá énekelni jól. A demó felvételének helyét és időpontját azonban sehol sem találtam. De lényegesen jobban szól, mint az előző.
Jó sokan zenélnek a Dead By Xmas-ben (ez a zenekarnév azért nem a legszerencsésebb választás), méghozzá hatan. 2000-ben alakultak, de nem ezen a néven és felállással, szóval a csapat igazi története inkább 2002-ben kezdődött. A demón 5 dal (+ intro és outro) hallható.
A Station X nem az a fajta zenekar, aki feladja. Nincs dobos? Nincs énekes? Nincs stúdióra pénz? Ezeket a fiúkat hála az égnek nem abból a fából faragták, hogy ilyen "apró-cseprő" problémák visszafogják őket!
Három dalt tartalmazó cd, csak simán promóciós, bemutatkozó céllal. Vaskos svéd death/thrash, a hangzásért az Abyss Stúdió felelt, ami hallatszik is, sajnos a gitárszólók kicsit hátra lettek keverve, kár értük, elvesznek a riffelés közepette. A vokalista hörgése elég átlag alatti, olyan semmilyen.
Nem túl szerencsés címet választott demójának az Opus Altera, hiszen az Entropia eléggé kötődik egy bizonyos zenekarhoz és az ember óhatatlanul skatulyáz. Bár lehet direkt a névválasztás, hiszen ők is prog zenét játszanak.
2002-ben alakultak, tavaly sikerült az első demójukat felvenni, amelyen elég sok, hét dal található.
Elképzelni nem tudom mi késztet arra egy zenekart, hogy úgy nevezze el magát: Piszkos Ing. Miért?... Ez még semmi, mert a honlapjuk nyitóképén a zenekar látható, meztelen felsőtesttel, bekenve valami barna izével, amiről nem a csoki jutott az eszembe...
Jó sokáig csücsültem a Sub Rosa demóján, na nem azért, mert olyan rossz. Utólag is sorry.
Régi-új demó ez: az újdonságot az énekes jelenti, hiszen az előző felvétel óta sikerült új torokra szert tennie a csapatnak, ami valljuk be, nem is baj, sőt. A gyenge pont ott rejlett náluk. A zene eddig is tetszett, most sincs másképp: kicsit Nevermore-ízű power, ahogy azt korábban is elemeztük.
Jó régóta csücsül nálam ez a felvétel, igazából nem is azért, mert írni kellett volna róla, hanem egész egyszerűen azért, mert tetszett, kedveltem a gitáros srác zenéit. Ilyen-olyan néven felbukkantak a munkái már a demókritikáink között, de mindig másféle zenét csinált, mint ahogy most is.
Érzésem szerint a zenekarnév (igen, jól olvastátok, az "a" betű nincs külön) és a fent látható borító alapján (amin mellesleg egy vérbeli vérnyúl látható) mindenki rávágná, hogy ez bizony alternatív zenekar.
2003 őszén alakult a Ground Zero, jelen demót 2004 nyarán vették fel a Gitármánia táborban. Tulajdonképpen túl sok érdekesség még nem történt a zenekarral, ez az első komolyabb lépésük a nyilvánosság felé. Két dal került a demóra (plusz egy intro).
Görögországból érkezett a Mors in Tabula promo cd-je és mindenre számítottam, de indusztriális metal zenére nem. Valahogy a görögökről nem tudtam eddig elképzelni, hogy ilyen szikár, gépies, érzelemmentes zenét játsszanak. Hülye előítéletek...
A semmiből bukkant elő a budapesti Inseason (legalábbis ha jól sejtem, bpestiek). Igaz, a zenekart alapító tagok nem egy zenekarban megfordultak már, fel is sorolom, úgy könnyebb lesz beazonosítani őket. Németh Attila (gitár, ex-Atropos, ex-Meothys), Fekete Szabolcs (dob, ex-Anxious, Dark Clouds), Szabó Szilárd (basszusgitár, ex-Anxious, ex-Dark Cl...
Kezdtem megrémülni, hogy albumként kell értékelnem a francia Hemoragy hét számot tartalmazó cd-jét, de aztán kis bogarászás után megtaláltam, hogy ez lemezelőzetes korong.
Nem biztos, hogy túl szerencsés névválasztás volt a zenekar részéről a Dystopia, valamiért inkább death metalra asszociáltam, pedig elég távol áll ettől a műfajtól a zenéjük. A csapat 2002-ben alakult egy Dream Theater koncert után, amit le sem tagadhatnának, hiszen az első dal főriffje a megszólalásig dreames.
Amerikából, San Francisco-ból érkezett ez az öt számos cd, példásan igényes körítéssel, bár minden zenekar ilyen lényegre törő és gusztusos promocsomagot küldene.
Egyszerű, de igényes körítéssel érkezett a Living Fields demója Chicago-ból. A csapat elég eklektikus zenét próbál játszani, amelyben egyaránt felfedezhetők doom, thrash és epikus metal elemek, meg szerintem némi black is, mindezt szocio-politikus szövegekkel körítik, ami azért meglepő ebben a stílusban.
Mea culpa, előre is elnézést a Trollheimen zenekartól, sikerült irtózatosan elkevernem a cd-jüket, ami nem megszokott nálam, mert ismerten háklis vagyok arra, hogy rendben, karcmentesen tároljam a cd-ket.
Az éves "kötelező" demó megérkezett hozzánk a Gire-tól, ami megint egy picit más, picit több, mint amit eddig megismerhettünk tőlük. Igazából csak egy új dal került a cd-re, mely a Nádak, erek címet viseli, ami egy nagyon szép vers, és e köré fonódik a zene, mely szelídebben indul, mint egy "átlagos" Gire dal.
Még a pécsi, Devon Graves-szel megfűszerezett Progfeszten nyomta a kezembe Kántor Tamás gitáros ezt az igényes, nyomdai borítóba öltöztetett korongot. Aztán persze jól elkerült tőlem, de Tamás nem hagyta magát és újra lett Solar Scream demóm.
A cím hallatán kapásból valami joint-reklám jutott eszembe: "a zöld nem az ellenséged", hehe...
Egyébként hagynak ám teret a fiúk a képzelgésnek és a találgatásnak, hiszen a cd borítójában a dalcímeken és a tagok becenevein kívül nincs túl sok infó.
A semmiből bukkant elő a Libra, első demóval, ez nem meglepő. A demóhoz mellékelt levélben minden kiderül a csapatról, ritka az ilyen értelmes megfogalmazású és minden lényeges infót tartalmazó melléklet, így könnyű dolgom volt, csak a zenét kellett figyelnem, a többit kijegyzetelhetem a levélből.
Belfastból, Észak-Írországból postázta nekünk harmadik demóját a Sinocence. Thrash, thrash, thrash, ezerrel szól a Testament-hatású klasszikus tikatika már az első dalban (Makin' A Monster).
Facebook
Twitter