Máté játékán érezni, hogy a régi klasszikusokon nőtt fel, egyelőre a hangszerelési megoldások roppant kezdetlegesek, főleg a basszusgitártémák ötlettelensége zavaró, instrumentális gitárzenében ennél sokkal több kell, ez tényleg csak mankó, nem hangszeres tudás. A dobtémák sem közelítik meg Virgil Donatit, de a bőgőnél azért egy fokkal változatosabbak.
Hallhatóan ügyes a gitáros srác, de egyelőre a dalszerzési képességei még abban a bizonyos gyerekcipőben toporognak, a szólók technikai elsajátításán kívül illik azt is megtanulni, hogy ne kvázi két akkordból álljon egy zenei alap. Bizony nem nyűgözött le ez a három szerzemény, nem rohannék fejvesztve meghallgatni őket. Egyelőre ez még csak ötletek piciny halmaza, amiből sok átgondolással, gyakorlással lehetnek majd egyszer élvezetes dalok is.
Működő hazai példának a K3 zenekart említeném, akik hazai viszonylatban magasan a legjobbak a műfajban. De javaslom a youtube átkutatását is, kismillió hasonló korú gitárhíró rak fel magáról otthongitározós kis klipeket és lehet állkapcsokat csattogtatni, hogy lehet így is. Mindenesetre Máténak és társainak sok sikert, türelmet és gyakorlást kívánok.