Hangulatos borító, kellemes riffelés, olyan svédes, meg olyan old school thrashes, testamentes. Amerikai a csapat, floridai. Úgy látszik egyre több tengerentúli zenekar jön rá, hogy létezik egy olyan földrész, hogy Európa és ott világszínvonalú zenekarok fejlődtek ki szépen az utóbbi jó pár évben.
A vokalista hardcore-osan üvölt. Hmm. Akkor itt megint valami érdekes stíluskeveredésről van szó, mondjuk a kiadó miatt nem csodálkozom ezen. Hallgatom, hallgatom, hahh, ez leszedi a fejem! A fejleszedős riff után jön némi dallamos gitártéma, majd rendes ének! Oké, nem egy Warrel Dane még a srác, stílusilag hasonló ahhoz, mint amit a Killswitch Engage, meg a mostani In Flames és társai próbálnak csinálni. A gitárszóló sem rossz, sőt. Meg vagyok lepődve kérem. Aztán visszajön az a bika riff, én meg tudom, hogy megnyert magának a zenekar. Már csak reménykedni tudok, hogy ezt a szintet tudják tartani az egész lemezen... Basszus, most nézem, hárman vannak csak a zenekarban (legalábbis a promo cd fotóján, azóta gyarapodtak egy taggal). Ráadásul szemtelenül fiatalok.
Ez aztán tényleg a stílusok keveredése, de nagyon jól csinálják. Intenzív, lendületes a lemez végig, harapósak, dühösek és melodikusak egyaránt, ráadásul ügyes minden hangszeres. Mikor azt hittem, hogy kiismertem a lemezt, nyolcadikként (To Burn The Eye) hoznak egy olyan beleszarós laza riffeléssel indító dalt, amitől széles vigyor terült el az arcomon, érzik a rokkendrollt is a srácok. Ráadásul ez a leghosszabb tétel, hét perces, a közepébe meg állat jó zúzdát raktak, na itt átmennek jófajta thrashbe, itt már örömtáncot lejtek, mert feelinges a dolog, nem kicsit. A dallamos énektémákhoz már vokáltémákat is pakoltak, még ráférne egy kis dinamizmus, plusz érzelem az előadásmódra, de be fog ez érni náluk úgy érzem.
A hangzás korrekt, talán túlságosan polírozott is, ehhez a zenéhez illene egy pici kosz, nyersesség. Egy kocka, amelyik nagyon szeretné, ha lekerekítenék a sarkait, hogy simulhasson inkább, ne sértsen meg senkit az éleivel. A mastering a Morrisoundban készült, na ez a dobon hallatszik is, már megint fület gyönyörködtetően bírták kikeverni. Ha élőben is tudják ezt a minőséget hozni, nagy dolgokra is képesek lehetnek. Hozzáteszem, igazán átjöhetnének Európába koncertezni.
Több, mint ígéretes a csapat! Egy erős kilencest mindenképpen megérdemelnek, mert tudták tartani az első dal színvonalát. Én meg képtelen vagyok fél méternél messzebb kerülni ettől a cd-től mostanában... Az utóbbi hónapok egyik legígéretesebb meglepetése számomra.