Shock!

Kirk Windstein szerint jövőre akár új hangzóanyaggal is jelentkezhet a Down. A zenekar továbbra is létezik, a tagok folyamatosan kapcsolatban állnak egymással.

Utoljára 2014-ben, a Down IV – Part Two EP-n hallhattunk friss dalokat a Downtól. Amennyiben hihetünk Kirk Windsteinnek, a helyzet jövőre akár változhat is. „Phil úgy áll a helyzethez, hogy srácok, most a Panterával játszunk, gyilkos a banda, imádom… – mondta a Loaded Radiónak a gitáros. – És tényleg gyilkosak egyébként. Lengyelországban játszottunk előttük a Crowbarral június elején, és hihetetlen volt: egyszerre nevettem és sírtam, teljesen nem evilági állapotba kerültem, hiszen nagyon szoros viszonyban álltam Dimebaggel. És óriási, amit csinálnak, nagyon valóságos. De Phil azt mondja, hogy ha az összképet nézzük, ez egy újjáalakuló turné, és igazából nincs most zenekara. Ettől még persze addig játszhatnak a Panterával, ameddig csak akarnak, ugyan ki hibáztatná őket? Állati jók, szívből, helyes okokból csinálják, imádom én is. De ő is azt mondja, hogy alapvetően azért mi vagyunk a zenekara.”

„Remélem – felelte Kirk, amikor arról kérdezték, várható-e új zene a Downtól jövőre. – Igazság szerint egy feldolgozás-EP-ről beszéltünk legutóbb, de kábé száz dal jött szóba, és képtelenek voltunk választani közülük, szóval nekem egyszerűbb annyit mondani, hogy baszki, srácok, vegyük be magunkat a próbaterembe, írjunk mondjuk hat nótát, és hozzuk ki egy EP-n. Szóval ebben reménykedem. Igazság szerint nem tudom. Phil és Rex örökké úton lehetnek a Panterával, fesztiválozhatnak Dél-Amerikában, Európában, akármi belefér mindig nekiindulhatnak egy-két hétvégére nyaranként Zakk-kel és Charlie-val, attól függ, épp milyen egyéb elfoglaltságaik vannak a többi zenekarukkal. És remélem, így is lesz, remélem, sosem állnak le ezzel. De igazság szerint, amikor 1991-ben felvettük a Down első demóját, már akkor is állandóan azzal viccelődtünk, hogy ebben a zenekarban megöregedhetünk. Nem számít, hogy nézünk ki, lehetünk dagadtak, kopaszok, bármi, úgysem a 18 éves lányokat kell bevonzanunk vele. Csakhogy ez ma már nem vicc, és van ebben valami ironikus: bezárult a kör, magunk között is mindig szóba jön, hogy most már az ötvenes éveink közepén járunk, közelítjük a hatvanat. A Down azonban így is mehet tovább, nyomhatjuk, aztán akár nyugdíjba is vonulhatunk mellette. Személy szerint az a véleményem, így is lesz, és remélem, a közeljövőben, mondjuk ’24-’25 körül lesz alkalmunk a Downnal foglalkozni. De nincs semmiféle időkorlát. Phil most teszi a dolgát, és az Isten áldja érte. Nagyon büszke vagyok rá, tényleg.”

A Down utoljára tavaly év elején állt színpadon néhány észak-amerikai koncert erejéig.