Shock!

Alkoholfogyasztással összefüggő májcirrhózis végzett a Slayer gitárosával, Jeff Hannemannel a zenekar hivatalos közleménye szerint. A május 2-án elhunyt zenész halálának tehát nem volt köze a két évvel ezelőtti pókharapáshoz és az annak nyomán kifejlődött súlyos baktériumfertőzéshez.

„Most tudtuk meg, hogy Jeff halálának hivatalos oka alkoholfogyasztással összefüggő májcirrhózis (azaz májzsugor - a szerk.) volt", áll a Slayer nyilatkozatában, amelyet alig néhány órával az első szűkszavú közlemény után adtak ki. „Miközben az évek során egészségügyi problémákkal küzdött, köztük a húsevő baktériumfertőzéssel, amely teljesen lerontotta az állapotát, Jeff és a hozzá közelállók egészen élete utolsó napjaiig nem voltak tudatában annak, milyen állapotban is van a mája. Bizonyos híresztelésekkel ellentétben Jeff nem szerepelt semmiféle transzplantációs listán halála idején vagy bármikor korábban. Összességében minden szempontból úgy látszott, hogy javult a helyzet: izgatottan várta, hogy dolgozhasson az új lemezen."

A zenekar emellett nyilvános megemlékezést is tervez a gitáros emlékére, amelynek pontos részletei egyelőre még nem ismertek. A Slayer két biztos jelenlegi tagja eközben rövid személyes visszaemlékezéseket tett közzé Jeffről a zenekari honlapon. „Amikor megalapítottuk a Slayert, folyamatosan, fanatikusan, 24/7-ben próbáltunk", emlékezett zenésztársára Tom Araya. „Nagyon sokat lógtunk együtt Jeff-fel, aki akkoriban apám garázsában élt, ami egyben a próbahelyünk is volt. Mikor már volt saját lakása, nála vettem fel a dalaimat a nyolcsávos magnóján. Ezek nem Slayer dalok voltak, hanem más számok. Egy ponton eljutsz odáig, hogy ugyan ott van a zenekar, de megkezded a saját életedet is mellette, így a 24/7-es üzemmód véget ér, és nem töltötök együtt többé annyi időt. Nagyon hiányoznak azok a korai napok. Egy másik emlékem, amikor New Yorkban rögzítettük a South Of Heavent. A hotelben voltunk Jeff-fel, és el kellett indulnuk a stúdióba. Azt hiszem, Chung King volt a neve, igazi lerobbant hely. Elindultunk gyalog, de esni kezdett, körülbelül öt háztömbnyit mentünk, de teljesen szétáztunk, így fogni akartunk egy taxit. Két hosszúhajú, bőrdzsekis srác totál szétázva, stoppolva a stúdió felé... Senki sem vett fel minket, gyalog kellett megtennünk a teljes utat. Jeff a Slayer egyik életvonala volt. Rengeteg olyan dalt írt, amiket örökké azonosítanak majd a zenekarral. Jó szíve volt, jó ember volt."

„Rengeteg nagyszerű időt töltöttem el Jeff-fel", tette hozzá mindehhez Kerry King. „A korai időkben, a turnékon mindig mi voltunk az éjszakai baglyok, akik egész éjjel ébren voltunk a buszon: dumáltunk, filmeket néztünk. Második világháborús filmeket, horrorfilmeket... A Full Metal Jacketet olyan sokszor láttuk, hogy simán fel tudtuk mondani belőle az összes párbeszédet. Óriási fanatikusa volt a második világháborúnak. Az apja szolgált is a háborúban, így amikor a Slayer első ízben, talán 1998-ban eljutott Oroszországba, elmentem vele az egyik moszkvai katonai múzeumba. Sosem felejtem el, ahogy körbejárta a helyet, megnézte a tankokat, a fegyvereket és a többi kiállítási tárgyat. Olyan volt, mint egy kölyök karácsony reggelén... Ez volt az ő igazi kattanása: olyan sokat tudott a második világháború történelméről, hogy simán taníthatta volna az iskolában is."