A Skid Row klasszikus felállásának újjáalakulása állandóan visszatérő téma. Most – konkrét formában első ízben – Dave „The Snake" Sabo gitáros is elismerte, hogy a közelmúltban szóba került Sebastian Bach visszahozatala, ám azt is felvázolta, miért nem sikerült megint összeborulniuk.
Legutóbb nyár végén, egy elég furcsa Scott Hill kontra Sebastian Bach közvetett online üzengetés kapcsán esett szó a Skid Row klasszikus felállásának esetleges újjáalakulásáról. A volt énekes az utóbbi években következetesen azt állította: igenis egyeztettek arról, hogy esetleg megint összejöjjenek. A hangszeres szekció ezt hol hevesebben, hol kitérő válaszokkal ütötte el, most azonban Dave Sabo, a csapat egyik főnöke elismerte Eddie Trunk műsorában: tényleg felmerült a lehetőség.
„Igen, mindenképpen felmerült a dolog, oda-vissza pattogott a labda, beszéltünk a dologról, és szerintem mindenki eljátszott a gondolattal", mondta Snake. „És az lett a vége, hogy rájöttünk: még mindig létezik, ami annak idején szétszakított bennünket. Számos dolog elhangzott ezzel kapcsolatban, olyanok is, hogy lekötött turnéink voltak, de utóbbi nem igaz. Turnét nem szerveztünk, de nagyon sok pénzt ajánlottak a dologért – ezek az ajánlatok hozzám és Rachel Bolanhez futottak be, hiszen a mi zenekarunkról van szó. Szóval ott volt ez a nagy rakásnyi lóvé, beindult a párbeszéd, de aztán megint ronda vége lett az egésznek. És ezeknek a nézeteltéréseknek semmi közük nem volt a pénzhez. Elárulhatom: senki sem járt volna rosszabbul a másiknál. Ezt jó előre leszögeztük Rachellel és Scottival, a mi perspektívánkból ez könnyű, máshogy bele sem kezdenék ilyesmibe. Sokkal inkább az irányításról szólt a dolog. Mások jobban magukhoz akarták ragadni a vezetést, mint amennyire mi át akartuk adni. Márpedig ez a mi zenekarunk. És higgye el mindenki, ez nem ego-kérdés. Egyszerűen csak azok a személyes konfliktusok, amik húsz éve megvoltak, a mai napig léteznek."
Trunk erre felvetette, hogy a Mötley Crüe még annak ellenére is képes volt ismét összejönni, hogy a tagok köztudottan nem bírnak meglenni egymás társaságában, de Snake annyit mondott: nekik erre nincs szükségük. „A Mötley szánalmas volt ezzel. Mind szánalmasak voltak. Én másképp tekintek erre az egészre, haver. Élvezem az életemet. Szeretek boldog lenni, élvezem a Skid Row-dalokat. Nem mondom, hogy előtte nem voltam elégedett, de most tényleg minden tökéletes: az életem, a barátaim, akikkel zenélek, és így tovább. Nyilván az emberben ott élnek a romantikus képzetek egy újjáalakulásról, sokat is kerestünk volna vele, de a lényeg annyi: enélkül is jól érzem magam a bőrömben. És továbbra is jó arc, jó férj, jó apa, jó barát, jó testvér szeretnék lenni. Az pedig, ahogyan a Subhuman Race után léteztünk, amikor minden szétesett, mindenki számára szenvedés volt. Nem csak nekem, mindenkinek. Ezzel most nem azt mondom, hogy a dolog soha nem jöhet össze. Megfogadtam: sosem mondom azt valamire, hogy soha. Vagyis esély van, de nagyon-nagyon csekély. Szóval úgy fogalmaznék: napjainkban mindenki a pillanatban él. Én is. És most nagyon élvezem, hogy ZP Theart az énekesünk."
Snake-nek természetesen semmi kifogása ellene, hogy Bach továbbra is a Skid Row dalaira építse koncertműsorai javarészét. „Kilenc-tíz évig dolgoztunk együtt, és elképesztően sikeresek voltunk. És sok szép időt töltöttünk együtt, tényleg. Csak aztán végül a rossz dolgok elbillentették a mérleget, és emiatt állt le abban a formában a zenekar. De Sebastiannak minden joga megvan ahhoz, hogy játssza ezeket a dalokat, hiszen ő énekelte őket. Sőt, őszintén szólva megtisztelő is, hogy így tesz. Mások talán nem így állnának ehhez, de engem egyáltalán nem zavar a dolog, hiszen életben tartja az örökségünket. Szóval menjen, és csinálja csak."
Hozzászólások
A Skid Row meg csinálja, ami jön nekik őszintén, szerintem jól teszik. Johnny Solingert sajnálom, a Revolutions per minute egy olyan ritka rocklemez számomra, amiben ott vibrál a GNR / Appetite for destruction 80-as évekbeli nyers rock szellemisége ötvözve a Slave to the grind hangulatával. Johnny pedig Bach után pont olyan volt nekik, mint Ripper a Judas Priestben Halford után.
Szerintem jó úton jár a Skid Row ezzel a hozzáállással.
Teszik a dolgukat.