A tavalyi Underground Heroes feldolgozás-album kitérője után megjelent a Nadir negyedik teljes albuma, az Exitus. Elődjéhez, a 2010-es Eco-ethichez és a banda már kialakult zenei- és hangzásvilágához képest nem történt gyökeres változás, viszont Tauszik Viktorék úgy látják, ismét sikerült előrelépniük.
„A számok írása és a felvétel az Underground Heroeson kialakult munkamódszerrel zajlott", áll a zenekar közleményében. „Erre valójában rá is kényszerültünk, hiszen dobosunk, Fekete Szabolcs egy ideje Svájcban él és dolgozik, így nem csak a saját témáit rögzítette ott, hanem a lemez keverését is kint végezte, az interneten hidalva át a távolság adta nehézségeket, de az eredménnyel maradéktalanul elégedettek vagyunk. A hangzásunk az old school hagyományokon alapszik, ami a jövőben sem fog változni, és a ránk jellemző nyers, gitárközpontú megszólaláson ezúttal is csak annyit frissítettünk, amennyire szükségét éreztük és izgalmasnak találtuk. Igyekeztünk azért nem önismétlő megközelítéssel kicsit megfrissíteni a zenénket, illetve a hangzásunkat."
A Nadir háza táján ez alkalommal is házi demózás előzte meg a tényleges felvételeket. „Ennek során ismét rengeteget csiszoltuk a témákat, ám az eddigi tapasztalatok nyomán most hamarabb dőlt el, mely témák mehetnek át Szabolcs és Czetvitz Norbert gitáros, dalszerző szűrőjén, és a szerzemények hamarabb nyerték el végleges formájukat. Összesen tizennégy dalunk született, ezek közül végül kilenc került fel a lemezre."
A zenekar az Exituson is igyekezett magát minél több oldaláról bemutatni: e törekvés jegyében éppúgy megtalálhatók a lemezen a militáns death metalos részek, mint a súlyos doomos pillanatok vagy az energikus hardcore elemek. A dalokban végig ezek ötvöződnek különböző arányban: az éles dinamikai váltásokra épülő Plunderers Of The Earth (ezzel, illetve az ehhez készített videoklippel vezeti fel az albumot) tipikusan e három alkotóelem ötvözete, az Altamira és az Indirect Genocide ízig-vérig doom / death, míg a nyitó We're Here For A Cause-ban vagy a Steal To Breedben a death metal és a hardcore keveredik. „Ami közös a számokban, az a letisztult felépítés, valamint a fogós riffek és refrének. Az énektémákat szintén a könnyen megjegyezhetőséget szem előtt tartva dolgoztuk ki, erre a kötött pályára állítva rá magukat a dalszövegeket. A záró, kilenc perc körüli The Last One In The Wild ezzel szemben a legösszetettebb és legmerészebb szerzemény, amely valaha kikerült a kezünk alól. A benne átélhető hangulati váltások miatt a leginkább előremutató is."
A csapat egyik védjegyének számító karakteres szövegvilág is megmaradt. „Minden eddiginél alaposabban, mélyebben tárgyaljuk az állatvilággal foglalkozó témákat, több oldalról körüljárva a kérdéskört: az állatokkal szembeni, a mindennapi életben tapasztalható kíméletlen bánásmód elleni indulatos felszólalások (Steal To Breed, Dog Abuser), a viszonylag közeli múltban kihalt vagy a kipusztulás szélére sodort fajok sorsát szemléltető szövegek (Hyrcanian, Overfishing / Gone By 2048) vagy az előző lemez The Prometheus Deception nótájának elvontabb vonalát folytató, de a koncepcióba szervesen beépülő történelmi ihletésű témák (Altamira, Indirect Genocide) egyaránt születtek", írják.
Az album elkészítésében olyan ismert és elismert zenészek is részt vettek, akikkel egyben jó baráti viszonyt is ápola Nadir legénysége. A We're Here For A Cause visszatérő sorai és a Dog Abuser bevezető prózája Jakab Zoltánhoz (ex-Newborn, Bridge To Solace) fűződik, az Overfishing / Gone By 2048 refrénjében Tony J. Jelencovich (Transport League) szerepel, a The Last One In The Wildban pedig Greg Bennick (Trial) vállalt egy spoken word részt. Ez utóbbi számban, valamint az Indirect Genocide-ban cselló is hallható, ezen a hangszeren Barta Gyöngyi (Képzelt Város) működött közre. Ezt az összefogást – egyfajta underground összetartást, egy ügy melletti kiállást – jelképezi az Exitus borítója is a rajta látható egymásba fonódó kezekkel.
Az anyag (akárcsak a banda minden eddig megjelent anyaga) ingyenesen letölthető a Nadir hivatalos honlapjáról, CD formátumban pedig – a hagyományoknak megfelelően – a koncerteken osztogatják majd ingyenesen. A legközelebbi publikus időpontok június 30. a Sz.A.R. fesztiválon, illetve július 30., amikor is az amerikai Red Fang előtt játszanak a Dürer Kertben.
