Robert Trujillo már ránézésre is a nyugalom szobra, és ugyan a Metallicába már a zenekar nagy megborulásai, válságai után került be, korábban neki is kijutott igen markáns nézetekkel rendelkező, nehezen kezelhető zenésztársakból a Suicidal Tendenciesben és az Infectious Grooves vagy Ozzy Osbourne szólóbandájában. A basszusgitáros most elmondta: tudatosan igyekezett mindig is kerülni a nézeteltéréseket a többiekkel.
„Már gyerekként is nagyon figyeltem arra, hogy ne bosszantsam fel az apámat, és ez a hozzáállás elkísért a zenészi pályafutásom során is”, mondta Robert az IndiePowernek. „Így aztán a karrierem során, a zenekaraimban mindig igyekeztem nem feldühíteni bizonyos zenésztársaimat. Mert a zenészek bizony elég könnyen elveszítik a fejüket, főleg, ha olyan helyzetben vannak, mint némelyek, akár drogproblémákról, akár piálásról, akár valami másról volt szó. Egy csomó minden történik egy zenekarban, neked pedig nyugodtnak kell maradnod. Mert egy olyan arcnál, mint mondjuk Zakk Wylde, gyorsan robban a bomba, és a szemed előtt fordul ki teljesen önmagából. Szóval az efféle arcokkal mindig óvatosnak kell lenni. És az ilyesmi igazából az utazás része, én a magam részéről mindig is türelemmel, tisztelettel kezeltem a hasonló dolgokat. Megtanultam, miként kell az általam telhető lehetséges legjobb módon kezelni az egyes embereket és a személyiségüket ezekben az egymástól nagyon eltérő szituációkban.”
Trujillo ezzel a hozzáállásával az önpusztításba sem mászott bele soha. „Szerencsémre soha nem mélyedtem bele túl keményen semmibe, ami túl veszélyes volt. Mert egyébként ezek a dolgok ott voltak körülöttem a ’80-as évek végén és a ’90-es években. De valami miatt – talán a mamámért, vagy másért – képes voltam tartani magamat ilyen körülmények között, méghozzá úgy, hogy mindvégig élveztem a kreativitás pozitív oldalát ezekkel a csodálatos zenészekkel együtt.”
Robert jelenleg szintén a kreativitás pozitív oldalán csatangol a Metallicával, akik évek óta próbálják kiszitálni a többezer megszületett riffből a használhatókat egy új lemezhez, ami állítólag meg is jelenik idén. Vagy nem. Mindenesetre június 4-én, a bécsi Rock In Vienna fesztiválon biztosan el lehet csípni őket élőben.
Hozzászólások
Mike Bordin? Hááát... =)
Értem. De miből gondoljuk, hogy el van nyomva, nem bontakozhat ki, stb...?
Az itt említett The Art of Rebellion-on összesen egy dalban szerző, míg a Death Magnetic-en minden dal közös szerzemény.
Eszméletlen jó basszusgitárosn ak tartom, aki a világ legnagyobb metal zenekarában penget és ebből bőségesen megél.
Egyébként korábban Ozzy-nál "dolgozott". Ott talán ki tudta bontakoztatni magát?
Mike Bordin? Hááát... =)
Az egy mestermű.
Amikor a Metallica basszusgitáros nélkül maradt, akkor meghallgatásoka t tartottak, amelyre RT is jelentkezett. Magyarán ő akarta ezt az állást, ne csináljunk már mártírt belőle azért, mert Lars-szal kell együtt játszania!
Egyébként korábban Ozzy-nál "dolgozott". Ott talán ki tudta bontakoztatni magát?
Ez nekem is megfordult már a fejemben. Azt mondják hogy a ritmusszekció része a basszeros is, és hát Robert szerintem egy nagyon jó képességű basszusgitáros. Én személy szerint sajnálom hogy a képességeivel egy ilyen zenésszel kell együtt dolgoznia. Szerintem ebben a zenekarban elpazarolja a képességeit. Meg én úgy vettem észre talán egy kicsit koptak is a képességei az évek alatt. Nem fektetnek akkora hangsúlyt rá élőben sem. Régebben az élő felvételeken is simán hallottam hogy miket penget, most meg fülelnem kell hogy halljam miket játszik. Még mindig nagyon jó, de 2006, 2007-2008 körül szerintem pengébb volt. De nem akarom ezt a témát feszegetni, mert mindig az van hogy, Lars így, Lars úgy. Stb. Stb. És érthető hogy sokan ezt unják, mert mindig ide lyukadunk ki.
Nekem is ez a bajom az újkori Metallicával, itt van ez a vérbeli groove-gyáros, és egy ilyen dobossal kell együtt "lélegeznie"...
Húz, húz, de lassul, gyorsul...
https://www.youtube.com/watch?v=y_oDOcD-4mc
Én 23 éves vagyok, és sajnálom, hogy nem láthattam ennek az egésznek a fénykorát. Mert az én generációmnak mi jutott? Már csak ráncos rocksztárok, akik a palotáikban ülve rinyálnak, meg önéletrajzi könyveket irogatnak, csak legendákat hallunk arról, miket műveltek anno. De ezek annyira hihetetlennek tűnnek egy olyan világban, ahol már nem léteznek rocksztárok, ahol azok a zenészek a menők akik vegetáriánusok és vitacig-et szívnak csak. Nem azt mondom, hogy az a fasza ha minden koncert után addig partyznak a zenészek, míg be nem fosnak a bőrgatyájukba, de ez a mai R n' R olyan alkoholmentes sör jellegűnek tűnik... Mintha kiveszett volna belőle az igazi élvezet. [folyt. köv.]
Ezt remélem én is, mert a képességeit egyáltalán nem használják ki. Egy fantasztikus basszusgitáros, és nem nagyon hallani belőle semmit. A Death Magnetc-en is szerintem igen csak a háttérbe van keverve a bőgő.
Érdekes a kérdés, mert Jason pont az élő fellépésekhez tett hozzá sokkal többet. A zeneszerzéshez ő sem nagyon...