A Warnerhez szerződött az Animetal USA, vagyis az a japán manga és anime betétdalokat metalosító szupergroup, amelynek soraiban Chris Impellitteri, Rudy Sarzo, Mike Vescera és jelenleg Jon Dette található. A banda harmadik lemeze valamikor 2014 végén esedékes.
Az Animetal USA első lemeze 2011 őszén jelent meg, és hatalmas sikert aratott Japánban, akárcsak az Animetal USA W című folytatás a következő évben. Mike Vescera énekes (Obsession, Loudness, Yngwie Malmsteen), Chris Impellitteri gitáros, Rudy Sarzo basszusgitáros (Ozzy, Whitesnake, Quiet Riot satöbbi) és Scott Travis dobos (Judas Priest, Fight, Racer X) a japán Animetal zenekar amerikai változatát hozta létre: a koncepció alapgondolata mindkét esetben népszerű japán animék és szuperhősös filmek dalainak metalosítása. „Az Animetal USA klasszikus anime dalokat játszik, összeeresztve ezeket a saját heavy metal riffjeinkkel, szólóinkkal, ének-, basszus- és dobtémákkal", mondta a zenekarról Impellitteri. „Hihetetlenül intenzív ez a zene, az élő show pedig olyan, mint egy színház. Mind a négyen rendkívül keményen dolgoztunk azon, hogy új szintre juttassuk az anime dolgokat." A hangszerelési munkálatokban a régóta Japánban élő egykori Megadeth és Cacophony gitárzseni, Marty Friedman is részt vett a banda lemezeinél.
Noha Impellitteri a hét elején dühödten kikelt a zeneipart mozgató erők ellen, lehet, hogy nézeteit hamarosan revideálni fogja, ugyanis a japán sikerek farvizén most a Warner is szárnyai alá vette a zenekart, így az egyelőre cím nélküli harmadik lemez már náluk jelenik majd meg valamikor 2014 végén. A kiadó a világ többi táján is alaposan meg akarja tolni a banda szekerét, hiszen mindez abszolút működőképesnek tűnik, és különösebb változás zeneileg nyilván nem várható, hiszen a keretek adottak. Travis helyére egyébként tavaly Jon Dette (a Slayer, a Testament, az Anthrax és az Iced Earth kisegítője) került, akinek így minden bizonnyal ez az anyag lesz élete első stúdiólemeze.
Hozzászólások
kísértetiesen hasonlít a trans siberian orchestra sztorijára, bár ott nem kellett lemenniük a zenészeknek kutyába(bár számomra ott is kicsit sántít a dolog)