A zeneiparban látszólag minden nagyágyú a nyakát töri azért, hogy Rick Rubinnal dolgozhasson, de nem mindenki elégedett a producerguru teljesítményével. Most éppen Corey Taylor lebbentette fel a fátylat Rubin sajátos munkastílusáról.
Corey Taylor már akkor sem volt egyértelműen jó véleménnyel Rick Rubinról (a baloldali képen), amikor a Slipknot befejezte a 2004-es Vol.3: The Subliminal Verses munkálatait, most azonban zenés-beszélgetős amerikai szólóturnéjának dallasi állomásán egy közönségből érkezett kérdésre még nyíltabban fogalmazta meg a producerrel szembeni averzióit.
„Ez egy veszélyes, veszélyes kérdés", válaszolta Corey arra a felvetésre, milyen volt Rubinnal melózni. „Vannak emberek, akik annak örülnének, ha politikailag korrekt lennék, és bedobnám az unalomig ismert dumát: Rick Rubinnal roppant gazdagító élmény volt együtt dolgozni, hatalmas lángelme, satöbbi... De hadd mondjam el inkább a kibaszott igazságot, oké? Rick Rubin hetente 45 perc erejéig bukkant fel a stúdióban. Az ilyen 45 percek alatt lefeküdt egy kanapéra, beállíttatott a szájához egy mikrofont, hogy egy kibaszott mozdulatot se kelljen tennie, édes jó istenem... Utána pedig általában valami olyasmit mondott a hangmérnöknek, hogy játszd le nekem... És végig, folyamatosan napszemüveget viselt, tökmindegy, hogy a helyiségbe nem sütött be a nap, és totál sötét uralkodott. Valaki már ettől automatikusan seggfejnek tűnik. Ott hevert, cirógatta a nagy szakállát, hogy annyi kajamaradékot csipegessen ki belőle, amennyit csak tud, és azt mondogatta: Játszd le nekem!, Most állítsd meg!, Azt vegyétek fel újra!, meg hasonlókat. Volt egy hét láb magas asszisztense, akinek az egész testén nem nőtt semmi szőr, teljesen kopasz volt. Úgy festett, mint Mr. Clean (a tisztítószer-reklámfigura – a szerk.) neurotikus unokatesója, de ő intézte Rick Rubin teljes életét. Nagyjából az értékes 45 perceink felénél behozott Ricknek egy nagy tányérnyi szart, ami szerintem valami kaja lehetett, és kékeszöld színben pompázott. Úgy bűzlött, mintha valaki belemerítette volna a kibaszott klozetbe. Rubin pedig olyan gyorsan bezabálta mindig, amilyen gyorsan csak tudta, miközben a teljes testét beborította a maradékokkal, ami gyönyörű látvány, ha dolgozni szeretnél..."
Corey a végén hozzátette: soha többé nem kíván Rubinnal melózni. „Értékelem, amit Rick Rubin csinált, és mindazt a munkát, amit a múltban elvégzett annak érdekében, hogy eljusson odáig, ahol most van. De – és ez egy nagy, J. Lo-méretű DE – azt kell mondanom: a mai Rick Rubin már csak egy vékony, vékony, vékony árnyéka annak a régi Rick Rubinnak. Túlértékelt, túlfizetett, és soha ebben a kibaszott életben nem vagyok többé hajlandó vele dolgozni."
Taylor már a 2004-es lemez munkálatai után is azt nyilatkozta, hogy mindössze négyszer találkozott a producerrel a meló során, és a mai napig nem elégedett az album énekhangzásával. „Nem tudom, milyen Rick Rubinnal melózni. Összesen kábé négyszer láttam a stúdióban. Kedves ember, aki sok emberért tett sok jót, de értem a világon semmit sem csinált. Nem vagyok elégedett az énekkel azon az anyagon. Számos verzió létezett, amik szerintem messze jobbak voltak azoknál, amiket végül felhasználtak, és kurva sok mindenről meg sem kérdezték a véleményemet. A lemez egyébként csodaszépen szól és a nóták is óriásiak. De hajmeresztő összegekbe került nekünk ez az egész, és számomra az, hogy valamit producerelsz, azt jelenti, hogy mindegy, ki vagy, kurvára ott kell lenned a munka során."
Rick Rubin sajátos munkastílusát korábban több előadó is nehezményezte, különösen Glenn Danzig rohant ki ellene gyakran a különböző interjúkban a '90-es évek közepén. A producer legutóbb a Red Hot Chili Peppers friss I'm With You-ján dolgozott, de a közeljövőre nézve ő nyerte meg a készülő új Black Sabbath, Metallica, Linkin Park és ZZ Top albumokat is.
Hozzászólások