November 27-én új koncertlemezzel jelentkezik a Dream Theater. A Distant Memories – Live In Londonról máris meghallgatható egy újabb felvétel.
Más zenekaroknak stúdióalbumból nincs annyi, mint ahány koncertlemezzel a Dream Theater rendelkezik: a november végén érkező Distant Memories – Live In London már a kilencedik élő anyag John Petrucciéktól, és egyben az első a 2014-es Breaking The Fourth Wall óta. A legutóbbi, Budapestet is elért turné londoni állomásán rögzített anyag a legkülönfélébb konfigurációkban jelenik meg, az alapkiszerelésben három CD és két DVD, illetve Blu-ray kap helyet, a deluxe csomagban pedig három CD, két DVD és két Blu-ray.
A dallista az alábbi:
01. Untethered Angel
02. A Nightmare To Remember
03. Fall Into The Light
04. Barstool Warrior
05. In The Presence Of Enemies - Part 1
06. Pale Blue Dot
07. Scenes Live Intro
08. Scene One: Regression
09. Scene Two: I. Overture 1928
10. Scene Two: II. Strange Déjà Vu
11. Scene Three: I. Through My Words
12. Scene Three: II. Fatal Tragedy
13. Scene Four: Beyond This Life
14. Scene Five: Through Her Eyes
15. Scene Six: Home
16. Scene Seven: I. The Dance Of Eternity
17. Scene Seven: II. One Last Time
18. Scene Eight: The Spirit Carries On
19. Scene Nine: Finally Free
20. At Wit's End
21. Paralyzed (Bonus Track)
A Pale Blue Dot felvétele után máris megtekinthető a Fatal Tragedyé is.
Hozzászólások
Szerintem azon sem gondolkodtak el amit Portnoy mondott, nevezetesen a leállást egy kicsit, ki tudja mi lett volna most belőlük.
https://www.youtube.com/watch?v=nQ2aFn5CVqI
:)))
Aki még nem látta, a fenti film kötelező darab!
Vágás: Egyetértek.
LaBrie: Rákerestem. Atyaég!!! :O
A Europe zenekart tudom példának felhozni. Ott volt az eredeti dobosuk (Europe és Wings of Tomorrow albumok). Kirúgták, mert állítólag nem fejlődött velük szakmailag. Hát akárhogy is vesszük, még mindig magasan az a két album a legjobb tőlük. Nem, nem csak a dob miatt, de nekem sokkal jobban tetszett annak a fickónak a játéka... az utódja sokkal feszesebb, talán tényleg technikásabb is (bár nekem rá sem lenne panaszom), de sokkal kevésbé él a játéka számomra.
Kár érte, mert a lemez nagy kedvenc, de ez egyszerűen szentségtörés.
pont mint egy robot, az extreme-ben is pont ilyen volt, lélektelen.
LaBrie hangjához annyit, hogy nem linkelek, de keressen rá, aki akar ugyanerre a videóra azzal kiegészítve, hogy "raw audio" és nem lesz meglepetésben része :)
Mit csináltak LaBrie hangjával? Nem létezik (vagy igen?!?), hogy megtanulta nem kiadni magából azokat a rettenetesen bántó hamis hangokat? Vagy utómunka? Vannak itt stúdióguruk, kíváncsi vagyok...