Harminc évvel ezelőtt, 1986. január 4-én hunyt el Phil Lynott, a Thin Lizzy énekes/basszusgitárosa, akinek munkássága óriási hatást tett a rockszíntérre, legismertebb dalait pedig a mai napig játsszák mindenfelé. A zenekar, amelynek lelkét ő jelentette, 1996-tól ismét aktív, de néhány éve már Black Star Riders néven futnak.
Ma harminc éve hunyt el Phil Lynott, a Thin Lizzy ikonikus basszer/énekese, aki zenekarával alapvető hatást tett a későbbi hard rock/metal-színtérre, és olyan csapatokra gyakorolt letagadhatatlan befolyást, mint az Iron Maiden, a Def Leppard, a Metallica, a Megadeth vagy a Guns N’ Roses. Lynott szervezete évek hosszadalmas alkoholizálása és drogfogyasztása után adta meg magát, halálakor mindössze 36 éves volt. „A pokolba, mindannyiunknak hiányzik!”, emlékezett vissza néhány évvel ezelőtt Philre Scott Gorham, egykori fő zenésztársa, a tulajdonképpeni utódzenekar Black Star Riders főnöke. „Ez a fő oka annak, hogy ma is kimegyünk a színpadra és játsszuk a dalokat. Tizenegy éven át álltam mellette örömben-bánatban, és állandóan eszembe jutnak az emlékek, különösen az évnek ebben a szakában. Ahogy bizonyára el tudjátok képzelni, Phil és én testvérekként tekintettünk egymásra, akik valamiféle küldetést teljesítenek. Talán nem mindig bizonyultak ezek sikeres küldetéseknek, de azért beleadtunk apait-anyait. Nagyszerű barát volt. Biztos vagyok benne, hogy ma is figyel minket.”
„Phil dalai különleges emlékeket idéznek fel bennem, főleg ekkortájt", fogalmazott Lynottról halálának egyik korábbi évfordulóján Brian Downey, a Thin Lizzy volt ütőse. „A Cowboy Song visszavisz abba az időbe, amikor Phil és én kölykökként a dublini Apollo moziba jártunk a szombat délutáni cowboy-matinékra, hogy lássuk a Lone Rangert, Hopalong Cassidyt vagy Roy Rogerst. Az Emerald azokra a mítoszokra és történetekre emlékeztet, amiket az ősi kelta háborúkról tanultunk a suliban, hiszen Phil ezekről írt a dalban. A Black Rose-ban Brendan Behant, a kiváló irodalmárt említi, aki a Bangor Roadon élt Dublinban, nem messze attól a helytől, ahol mindketten laktunk. Rengeteg személyes emlék jön elő így, ennyi év után is... Phil mindig rettenetesen hiányzik majd nekem.” „Fantasztikus dolog volt a Thin Lizzy tagjának lenni, az egész életemet megváltoztatta”, így Darren Wharton billentyűs. „Nemcsak emberként tett rám óriási benyomást az az időszak, de visszatekintve az is nyilvánvaló, hogy Phil, Scott, Brian és a Thin Lizzy a Dare-rel játszott saját zenémre is nagyban hatott. Nem elsősorban a dalszerzési stílusra gondolok, hanem inkább arra az őszinteségre és szenvedélyre, amit belevittek az egyedülálló zenéjükbe... Phil az évek múltával is naponta eszembe jut, és ilyenkor mindig elsuttogok magamban egy halk köszönömöt. Most, a turnéra készülve sem tudok mást tenni, ahol mind kifejezzük majd nagyrabecsülésünket és tiszteletünket Phil Lynott zsenialitása és a Thin Lizzy zenéje előtt. Ahogy felmegyünk majd a színpadra, ismét meg fogom köszönni, hogy a valaha létezett egyik legjobb rockzenekar tagja lehettem.”
A Thin Lizzy 1971 és 1983 között tizenkét stúdióalbumot jelentetett meg.
Hozzászólások
Mostanában kattantam rá a zenéjükre, bár régebben is szerettem őket. A Live and dangerous-t nem rég vettem meg vinilen (újrakiadás) és a többi hanglemezt is tervezem majd.
Micsoda szívhasogató dal a Still in love with you! Fel kellett nőnöm hozzá, hogy tényleg átérezzem, a Gorham-Robertson páros témáit pedig tanítani kellene. Bár hogyan is lehetne tanítani valamit, ami ösztönből, szívből jön?