Immutable címmel, április 1-jén jelenik meg a Meshuggah új nagylemeze, amelyről az első dalt is meg lehet most hallgatni. A csapat – elvileg – az idei FEZEN-en is ott lesz.
Utoljára 2016-ban adott ki új nagylemezt a Meshuggah, tavasszal azonban végre megérkezik a The Violent Sleep Of Reason folytatása. Az új album címe Immutable lesz, és az Atomic Fire kiadónál jön ki. A zenekar Rickard Bengtsson és Staffan Karlsson hangmérnökök segítségével öntötte végső formába az anyagot, a maszterelést pedig Vlado Meller (Metallica, Red Hot Chili Peppers, Rage Against The Machine, System Of A Down) végezte. „A cím tökéletesen mutatja, hol tartunk zenekarként – mondja Mårten Hagström. – Idősebbek vagyunk, legtöbben már ötven fölött járunk, és belenyugodtunk abba, kik vagyunk. Noha végig, folyamatosan kísérleteztünk, szerintem az első naptól fogva ugyanazok maradtunk: megváltoztathatatlan a megközelítésünk, hogy miért készítünk még mindig új lemezeket, hogy miért ilyen a megszólalásunk. Az emberiség szintén megváltoztathatatlan. Újból és újból ugyanazokat a hibákat követjük el. És mi is az állandóságot képviseljük. Csináljuk a dolgunkat, és nem változunk.”
A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:
01. Broken Cog
02. The Abysmal Eye
03. Light The Shortening Fuse
04. Phantoms
05. Ligature Marks
06. God He Sees In Mirrors
07. They Move Below
08. Kaleidoscope
09. Black Cathedral
10. I Am That Thirst
11. The Faultless
12. Armies Of The Preposterous
13. Past Tense
Az első előzetes dal The Abysmal Eye címmel máris meghallgatható. A Meshuggah július 27-én a FEZEN-en is fellép, részletek és jegyinformációk itt.
Hozzászólások
Teljesen irreleváns az, hogy egy zenét milyen tudás és képesség birtokában írtak meg, ha működik és érzelmeket gerjeszt. A 0000 is képes lehet rá, ahogy a népzene is például a primitív pentaton skálájával, vagy akár Beethoven 5. szimfóniájának négy hangból álló kezdése. Ha valaki amiatt érez csalódottságot, mert valamit könnyű eljátszani, az totál rossz pályán játszik, fordítva ül a lovon, mint ahogy az is, aki szerint csak az a zene, amit hangszeren (lehetőleg torzított gitáron) játszanak (és lehetőleg metál). Nem. Az impakt a lényeg, minden más csak eszköz.
Nem, ez itt a millenial vs boomer osszecsapas. Szoval, sokkal gazabb a dolog, mint amilyennek kinez. :-)
Ott a pont, az tenlyeg egy szar nota.
Csak épp a jó dalokat nem a legutolsó Moby Dick-lemezen kéne keresni, ami még a saját meredeken zuhanó életművükön belül is egy csődtömeg. Ami meg a Bleedet illeti, ahogy te fogalmaztál, akár tetszik, akár nem, az egy stílusteremtő mérföldkő dal, általánosan elismert hivatkozási alap lett, bár valóban lehet hogy helyette inkább az Okos világnak kéne annak lenni.
Jöttömre öt (millió) nap múltán számítsatok! Pirkadatkor, kelet felől. Pontosan fél órával azután, hogy világszerte fiatal gitárosok milliói nevetnek fel hangosan a ’Bleed’ tabulatúrájára pillantva ... (ezt a f
Stílszerűen búcsúzom: Good Bye :-)
Igen, ott lattam, csak nem akartam nevesiteni. Itt szeretnem megjegyezni, hogy ezzel nem a sracokat akartam minositeni, mert nagyon birom oket. Ok peldaul szarnak tartjak az uj Moby Dicket, ettol fuggetlenul jokat rohogtem a videon. Az egyikuk zsenialisan eloadta a kozeptempos thrash riffeles lenyeget. Azon napokig rohogtem. Ez van, engem soha nem zavar, ha a kedvenc bandaim lemezeit lehrodja valaki, sot ellenkezoleg, inkabb szorakoztat. A pozitiv kritikak amugy is mindig halalra untatnak, ellenben a negativokon nagyon jokat tudok szorakozni. Ilyenkor meg jobban szokott tetszeni az adott lemez. :-) En magam is szoktam kritikakat irni (nem mondom meg, hogy hol) es en szeretek egy kicsit odaszolni a kedvenceimnek is. Ok se tokeletesek, ettol is szeretem oket tobbek kozott. Sot a legnagyobb kedvenceimet tudom a leginkabb kirohogni. Az egesz rock and roll egy nagy cirkusz, nekunk pedig szorakozni kell rajta.
Igen, Fülelő srácok videójában láttad. Remélem olvassák ők is. jam, BB
Ez van, en is imadom a zenet, de sok dolog van az eletemben, ami joval fontosabb nala. Nekem bejon a legutobbi Moby Dick is, jo kis minosegi szar. :-) Talan mar igy erted a hozzaalasomat a dologhoz. Amugy meg le fog jarni a Meshuggah meg a Periphery szent tehen statusza is egyszer, teljesen mindegy, hogy hol tanitjak a muveiket. Az uj generacio mindig is le fogja sajnalni a regi dolgokat. Lasd: itt mar mindenki kineveti a Moby Dicket. De eljon majd az az ido is amikor a fiatal gitarosok ki fogjak rohogni a Bleed "0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0" tabulaturajat. Amugy meg mielott azt hinne mindenki, hogy en vagyok a Moby Dick elso szamu rajongoja, jelzem ez egyaltalan nincs igy. Ahogy mondtam, egy lemezkritikaban merult fel ez az osszehasonlitas , azert jottem en is Smiciekkel. Amugy meg akar tetszik akar nem, amig vilag a vilag, az emberek nagyresze mindig is az jo dalokat fogja ertekelni, nem a szanaszet tordelt ritmusokat. Es emiatt azt erzeztetni veluk, hogy igenytelenek, az igenis serto dolog.