Rövid, súlyos betegség után elhunyt Jeff Beck. A rocktörténelem egyik legfontosabb, legnagyobb hatású gitárosát 78 évesen érte a halál. Jeff Beck a The Yardbirdsben és saját zenekarában, illetve szólóalbumaival a hard rock műfaj korai előfutárai és megteremtői közé tartozott. Formabontó, bizarr hangzásokkal kísérletező, rockot, bluest, fúziós hatásokat ötvöző gitárjátéka gyakorlatilag minden későbbi zenészgenerációra megtermékenyítő hatást gyakorolt, a zenészszakma valósággal bálványozta, az utána maradt örökség jelentősége felbecsülhetetlen.
Gyors lefolyású bakteriális meningitis-fertőzés következtében elhunyt Jeff Beck. A gitárlegenda 78 éves volt, a tragédia hírét sajtóképviselője is megerősítette.
Jeff Beck 1944. június 24-én született az angliai Wallingtonban, és a beatkorszak hajnalán kezdett gitározni. Néhány kezdeti szárnypróbálgatás után 1965-ben a The Yardbirds tagja lett, ahol Eric Claptont váltotta, és több mint másfél éven át zenélt a csapattal. Végül heves természete és zenei nézeteltérések miatt távozott, és Rod Stewarttal, illetve Ron Wooddal közösen kezdett játszani. Az 1968-as, még szólóalbumként kiadott Truth és 1969-es, már The Jeff Beck Groupként jegyzett Beck-Ola lemezekkel a formáció komoly megtermékenyítő hatást gyakorolt a formálódó hard rock műfajra. Ezekben az években Jeffet megkörnyékezte a Rolling Stones is, de egyes visszaemlékezések szerint még a Pink Floydnál is felmerült a neve Syd Barrett távozását követően.
Az évek során átalakult felállású, többek között Cozy Powellt is felvonultató The Jeff Beck Group után Beck Tim Bogerttel és Carmine Appice-szel zenélt a Beck, Bogert & Appice trióban, majd a '70-es évek derekától a szólókarrierjére koncentrált. Pályafutása során összesen tizenegy önálló albumot jelentetett meg, a legutolsó Loud Hailert 2016-ban. Két legsikeresebb önálló munkája az 1975-ös Blow By Blow és az 1976-os Wired volt, de újabb szakmai reneszánszt jelentett számára az 1985-ös Flash is, amelynek Escape című instrumentális daláért elnyerte karrierje első – de távolról sem utolsó – Grammy-díját. Emellett számtalan vendégszereplést vállalt az évek során, többek között Mick Jagger, Tina Turner, Jon Bon Jovi, Brian May vagy a ZZ Top lemezein. Játékát legutóbb Ozzy Osbourne tavalyi Patient Number 9 albumán lehetett hallani a címadó szerzeményben és az A Thousand Shadesben.
A már egész korai pályaszakaszában is bizarr hangzásokkal, furcsa torzítási módszerekkel kísérletező, formabontó, gyakran mindenféle szabályt figyelmen kívül hagyó felfogásban játszó Jeff Beck igazi úttörőnek számított a hangszeren, és felbecsülhetetlen hatást gyakorolt a gitárszakmára. A '60-as években működő formációinak albumai emellett az első korai hard rock albumok közé tartoztak, egyértelműen a műfaj alapító atyjainak egyike volt, nevét saját generációjából rendszerint Jimi Hendrixszel, Claptonnal és Jimmy Page-dzsel szokás együtt emlegetni.
„Jeff halálával az egyik legközelebbi harcostársam távozott – áll Ronnie Wood rövid posztjában. – Nagyon hiányzik majd. Zeneileg minden szabályt megszegtünk annak idején, fantasztikus, úttörő rock'n'roll volt az. Hallgassátok meg az emlékére a Plynth című dalt!" „Jeff Beck egy másik bolygón élt – posztolta Rod Stewart. – Ő vitt át bennünket a '60-as évekbe Ronnie Wooddal az Egyesült Államokba, és azóta vissza sem néztünk. Azon kevés gitáros közé tartozott, akik koncertezés közben tényleg figyelték, hogyan énekelek, és reagáltak is rá. Jeff, haver, te voltál a legnagyobb. Mindent köszönök neked." „Mélyen megrázott barátom és hősöm, Jeff Beck halálhíre. Zenéje rengeteg izgalmat és ihletet jelentett számomra és sokak számára oly sok éven át" – így David Gilmour. „Jeff Beck halálával elveszítettünk egy csodálatos embert, egyben a világ egyik leghatalmasabb gitárosát. Nagyon fog hiányozni" – írta Mick Jagger. „A technikája teljesen egyedi volt, a képzelete a jelek szerint határtalan. Jeff, sokmillió rajongóddal együtt nekem is nagyon hiányzol majd" – tette közzé Jimmy Page. „Szavakkal ki sem tudom fejezni, mennyire elszomorított Jeff Beck halálának híre – így Ozzy Osbourne. – Micsoda szörnyű veszteség ez a családjának, a barátainak és a rengeteg rajongójának! Megtisztelő, hogy ismerhettem, és hihetetlenül megtisztelő, hogy játszott a legutóbbi nagylemezemen." Brian May: „Sokkban vagyok. Ő volt a legnagyobb. Utánozhatatlan, pótolhatatlan – a gitározás abszolút csúcsát jelentette, és egyben rohadtul remek ember is volt. Később biztos sok minden eszembe jut majd, de egyelőre nem tudok többet mondani."
Tony Iommi: „Teljes sokkban vagyok Jeff Beck halálának roppant szomorú hírétől. Remek ember volt, és kiemelkedően ikonikus, zseniális gitáros, soha többé nem lesz hozzá fogható. A játéka nagyon különleges és senkihez sem foghatóan briliáns volt." Sammy Hagar: „Jeff az egyik örök abszolút kedvenc gitárosom volt, a Truth lemez megváltoztatta az életemet. Énekes/gitárosként egy személyben akartam lenni Jeff Beck és Rod Stewart – mint akkoriban mindenki. Micsoda veszteség!" Steve Hackett: „Jeff kezében valósággal énekelt a hangszer. Óriási hatást gyakorolt rám és rengeteg más gitárosra is." Steve Vai: „Jeff Beck volt a kiválasztott a gitárosok panteonjában. Hihetetlen szépséget és fényt hagyott ránk a zenéjében. Nem tudom elképzelni, hogy nézne ki a kortárs gitározás nélküle, de ahogy ebben a világban semmi sem állandó, Jeff munkássága örökre átformálta a gondolkodásunkat, hogy mi mindent lehet kezdeni egy gitárral. Köszönöm, mester!"
Hozzászólások
vezetett be, amit màsok (pl. Hendrix) tettek ismertté.
blow by blow - elmennek sorban. Ma biztos szólni fog a Because We've Ended as Lovers
R.I.P.