Evan Seinfeld egy friss interjúban megismételte: zeneileg semmiféle kihívást nem látott már a Biohazardban, és a történet üzletileg is megrekedt. A jelenleg az Attika 7 énekeseként dolgozó frontember egy olyan meglepő kijelentést is tett, amely szerint a Biohazard tagjait a kezdetektől fogva kizárólag az üzleti szempontok tartották össze.
„Csináltunk egy Biohazard lemezt a Reborn In Defiance-szel, ami valószínűleg sosem fog megjelenni az Államokban", magyarázta Evan a Blisteringnek. „Jó Biohazard lemez volt, mindenképpen jobb az utolsó kettőnél, de meg sem közelítette a legjobb formánkat. Zeneileg nagyon is masszívra sikeredett, de szövegileg kicsit erőltetett volt. Amikor valamiben benne vagy, nem mindig tudod megítélni az adott dolgot, de utólag nézve elég inspirálatlannak tűnik a dolog. Mindenki baromira meg akarta csinálni a lemezt, de égetően fontos üzeneteink nem voltak ehhez."
Evan az interjúban kifejtette: sokan bele sem gondolnak, mennyire más emberek ma már a Biohazard tagjai, mint két évtizeddel ezelőtt, a banda fénykorában. „Ha nem érzem úgy, hogy haladok vele előre, képtelen vagyok valamit lelkesen csinálni. Sokan képesek beállni robotpilóta-üzemmódra: túlélésre játszanak a dalaikkal, és pár évente kihoznak egy lemezt, ez azonban nem én vagyok. Tizenhat-tizenhét évesen elkezdesz egy zenekart, aztán harminc-akárhány leszel. Amikor a Biohazard startolt, drogoztam, egy borzalmas környéken éltem Brooklynban, és nem volt egy vasam sem. Aztán eladsz többmillió lemezt, körbeutazod a világot, megismersz mindenféle embert, miközben jóformán még a vécére is együtt jársz a többiekkel. De közben fiúból férfivá értem. Egy csomó mindent ugyanúgy gondolok, mint annak idején, de rengeteg minden teljesen megváltozott. Másik parton élek, teljesen más adósávba tartozom, az egész életem teljesen más. Semmi személyes problémám nincs a többiekkel, de hát sosem lógtunk együtt a bandán kívül, a dolog az üzletről szólt. És ez teljesen oké – az emberek külön-külön nőnek fel. Múlt héten szerepeltem a That Metal Showban az Aerosmith tagjaival, és azok a fickók utálják egymást. De minden egyes alkalommal sokmillió dollárt keresnek, ha közösen színpadra lépnek. Így aztán vesznek egy nagy levegőt, és felmennek a színpadra, hiszen a dalaik lényegesen nagyobbak, mint ők maguk. És amikor a Dream Ont játsszák, mindenki magasról leszarja, ki kit utál a zenekarból, mert futkos a hideg a hátadon. A Biohazard húsz éven keresztül az életem és a karrierem legnagyobb részét jelentette, de hiányoztak a bandából azok az együtténeklős, dallamos nóták, amiket mindig is meg akartam írni. Sosem jöttek össze, sosem öltöttek alakot."
Evan szerint persze nem egyedül ez volt a gond: a banda meglátása szerint még az eredeti felállás újonnani összeölelkezése ellenére sem volt képes előrelépni az utóbbi években. „A Biohazard koncepciója lényegesen nagyobb volt, mint maga a zenekar vagy a lemezeladások. Egy csomó mindenki szerintem bele sem gondolt, hogy a csapat az Államokban jó egy évtizede nem is turnézott, csak koncerteket adtunk itt-ott, főleg New York környékén, aztán végre tíz év után Los Angelesben is. És egy idő után már Európában sem működött a dolog, nem tudtam belőle inspirációt meríteni. Nem kerestünk vele pénzt, és nem is élveztük annyira. Olyan volt, mintha valamit fel akarnánk támasztani, ami már létezik. Mi az őrület definíciója? Amikor ugyanazt ismételgeted újra és újra, de azt várod tőle, hogy a végén valami más sül ki belőle. Játszhatsz ezerszer a kibaszott Dortmundban, Németországban ugyanazzal a felállással, ugyanazokkal a dalokkal, de miért várod, hogy a következő alkalommal többen jönnek el? A csökkenő hozadék elve lépett működésbe, ami elég lehangoló volt... Nagyszerű, hogy a Linkin Park vagy a Korn hatásként emlegetik a Biohazardot, és megtisztelő, hogy mindenki úttörőként tekint a bandára, de csakis ez tartós. Lehet, hogy másnak kielégítő a húsz évvel ezelőtti hírnévből élni, de Evan Seinfeldnek nem az."
Az Attika 7 jelenleg a nemrég kiadott Blood Of My Enemies albummal turnézik.