Szeptember 2-án jelenik meg a Megadeth új albuma. A The Sick, The Dying… And The Dead! most hivatalosan is végighallgatható.
Ősz elején, a UMe kiadásában került a boltokba a Megadeth tizenhatodik nagylemeze, amely a The Sick, The Dying… And The Dead! címet kapta. Az album a csapat diszkográfiájában rekordidős kihagyással, hat évvel követi a sorban a 2016-os Dystopiát, és Dave Mustaine, Kiko Loureiro, illetve Dirk Verbeuren mellett Steve DiGiorgio játéka hallható rajta. A banda új basszusgitárosa azonban James LoMenzo lett.
A dallista az alábbi:
01. The Sick, The Dying... And The Dead!
02. Life In Hell
03. Night Stalkers (feat. Ice T)
04. Dogs Of Chernobyl
05. Sacrifice
06. Junkie
07. Psychopathy
08. Killing Time
09. Soldier On!
10. Célebutante
11. Mission To Mars
12. We'll Be Back
13. Police Truck
14. This Planet's On Fire (Burn In Hell) (feat. Sammy Hagar)
Az album a megjelenés alkalmából most hivatalosan is végighallgatható.
Hozzászólások
Kár, mert hangszeresen ez egy bombaerős album...
Általános értelemben értettem. Kivételek persze mindig akadnak. A tendencia szerintem ebbe az irányba mutat. (Akkoriban több volt a trollkodó komment is, de bizonyos posztokat leszámítva úgy emlékszem, hogy nem az tette ki a többséget.)
nem akarok boomerkedni "régen minden jobbvoltozni", de azért sztem egy Deth lemez eseményszámba megy. Egy örömünnep a metál zene rajongóinak. Gondoltam lesznek első benyomások, vélemények, de mintha meg sem jelent volna. :( De kommentek között tényleg van pár hozzászólás, szerencsére a java nem avokádózás. Bár a sok "nincs riff, nincs szóló, unalmas dalok"-at sem értem per pill :D na majd a végső verdiktnél.
A Facebook-oldalunkon aránylag sok komment volt. Nyilván majd a kritika alatt több lesz, de én amúgy nem bánom, hogy nem mondja meg mindenki a végleges tutit a megjelenés pillanatában. :)
Ha megnézed, akkor 1-1 politikailag sikamlós, vagy emberileg megbotránkoztat ó hírt leszámítva alig van olyan, ami fórum-felrobbanást eredményezne és ez nem feltétlenül az adott zenekar hibája, hanem általános tendencia. A lemezt még nem hallottam, csak az eddig publikált dalokat. Tisztességes cucc, de csodát azért senki ne várjon. Az a generáció, ami manapság kapja a meghatározó zenei hatásait már nem feltétlen Dave zenei vonalán mozog - nyilván vannak kivételek. Másrészt brutális nagy a "zaj" (zenei felhozatal), ami - legyünk őszinték - a kazettamásolós/vásárlós, CD-hallgatós, Hammer-olvasós időszakban még nem így volt. (Vagy ha igen, akkor azok nem jutottak el hozzánk. ) Abban a tengerben a Megadeth egy igazi nagy hal volt. Nagy hal ma is, félreértés ne essék, csak a körülmények mások.
Nálam is főleg a "Kevesebb több" alapon. Sokkal több energia árad Hansi Kürsch-ékból, mint Dave-ből (az a fránya rák is csúnyán odavághatott).