Kerry King szerint Tom Araya élvezi a Slayer szórványos koncertezésben kimerülő visszatérését. A gitáros egy friss interjúban kettejük személyes kapcsolatáról beszélt.
Idén is aktív lesz a koncertszínpadokra tavaly öt év után visszatért Slayer, de azért nem pörgetik túl magukat: a zenekar egyelőre hat bulit jelentett be az idei évre. Ezek közül az első három júliusban esedékes, és Európában nem is várható több fellépés tőlük 2025-ben, vagyis aki meg akarja nézni őket, annak ezeken lesz rá módja a legegyszerűbben. Kerry Kingék is ott lesznek július 5-én, a birminghami Villa Park stadionban a Black Sabbath előtt tisztelgő Back To The Beginning eseményen. A másik két brit koncert közül július 3-án rendezik az elsőt a walesi Cardiffban, ahol a 35 ezer férőhelyes Blackweir Fields rendezvényhelyszín ad majd otthont a minifesztiválként is jellemezhető eseménynek. Ezt július 6-án, a 45 ezer férőhelyes londoni Finsbury Parkban követi egy buli. A Slayer vendégeiként mindkét estén illusztris névsor lép majd színpadra, hiszen Tom Araya, Kerry King, Gary Holt és Paul Bostaph előtt az Amon Amarth, az Anthrax, a Mastodon, a Hatebreed és a Neckbreaker melegíti majd a közönséget. A zenekar emellett július 11-én ott lesz a Quebec Festival d'été fesztivál egyik estéjén a Mastodon társaságában, illetve bepótolják a tavalyi Louder Than Life-on az időjárás viszontagságai miatt meghiúsult koncertjüket is szeptember 18-án, a kentucky-i Louisville-ben. A sor jelen állás szerint egy újabb masszív stadionbulival zárul a pennsylvaniai Hershey-ben, ahol a Knocked Loose, a Suicidal Tendencies, a Power Trip, a Cavalera és az Exodus melegít be előttük.
Kerry King egy friss interjúban most Tom Arayával ápolt személyes kapcsolatáról beszélt. „Szerintem Jeff Hanneman halála keményebben megütötte Tomot, mint engem – mondta King a brazil Cucamongának. – És ezt most nem a barátság szempontjából értem, hanem arra gondolok, hogy ő sokkal nehezebben dolgozta fel, mint én. Természetesen szörnyű, ami történt, mindenkit nagyon rosszul érintett, Tomra azonban még ehhez képest is nagyon ránehezedett. Szerintem elsősorban emiatt akart előbb visszavonulni, mint én, mert úgy érezte: megváltozott a zenekar. Aztán utána tavaly a semmiből előállt vele, hogy mégis akarna játszani néhány koncertet, mire azt mondtam: én ugye soha nem is akartam felhagyni a koncertezéssel, szóval tegyünk egy próbát…”
King és Araya a magánéletben sosem voltak barátok, és ebből soha nem is csináltak titkot. A helyzet a mai napig sem változott. „Akárcsak a Slayer korai időszakában, Tommal nem szoktuk felhívni egymást, és üzeneteket is csak ritkán váltunk. Ebben az is benne van, hogy amikor valakivel negyven éve ismeritek egymást, az illető nagyon sokat változik. Tom sem ugyanaz az ember már, akivel annak idején megalapítottuk a zenekart. Megváltozott, miközben én alapvetően ma is nagyon hasonlóan működöm, mint huszonéves koromban. De szeretem Tomot. Jóban vagyunk. Amikor tavaly ismét összejöttünk próbálni, egy cseppet sem tűnt furcsának a helyzet. Lejátszottuk a két koncertet, és iszonyúan boldog volt. A második buli után ittunk is egyet: Tom mindig tequilát iszik, amit én is szeretek, úgyhogy tequiláztunk.”
Ha a Slayer nem is jön idén a közelbe, azért nem kell teljesen lemondanunk a tagságról, hiszen King Bostaphot is soraiban tudó szólózenekara július 31-én a FEZEN-en játszik majd, Gary Holt pedig az Exodusszal lép fel Budapesten június 25-én. Részletek itt.
Hozzászólások
Mondjuk az Anthraxre szerintem ez pont nem igaz, a Bush érában is kurva jó lemezeket csináltak anélkül, hogy retrózták volna az Amongot meg a többi klasszist (Riding Shotgun pl. mekkora nóta már) csak kb. a komplett színtér leszarta őket.
Az új Joey lemezeket is nagyon szeretem, többek között pont azért mert elég messze vannak a klasszikus thrash metáltól, de tök friss, jó húzású zenéket írtak rájuk (The Constant, Crawling, Blood Eagle Wings stb. - sztem egyik sem tipikus tőlük).
Ez így is van, nyilatkozni utált, de a legjobb témákat mindig is ő hozta. A zenekar fénykora a kilencvenes évekig tartott, utána már csak gyenge önismétlés. Hasonlóan, mint az Overkill , Anthrax stb.
Ezt én értem, de itt észnek és kapocsnak volt titulálva.
Jeffnek ez volt a stílusa, az az igazi "belesz*rós" + feltartott középső ujj (ne feledjük, őhozzá a punkszcéna igen közel állt) - de igen, Ő volt a fő riffmester, az igazi Slayer-sound fő felelőse.
Valoszinuleg nem pokhendi volt, hanem be volt baszva.
A MÉH telepen?
Igen. Vannak akik eladják magukat ès elárulják a metalt mert "kell a pénz lóvéra." Pl: Araya. Meg King.
Csak tudnám, hogy ez miből fakad? Elismerem, hogy Jeff írta a klasszikus dalok nagy hányadát, de ez ész és kapocs felvetés nekem erős. Egyszer láttam valami dokumentumfilme t a Slayer-ről és Jeff kivételével mindenki coll arc volt. Ő meg pökhendi, egymondatos válaszokat adott. Lehet, hogy csak én láttam rossz filmet, de nekem sokkal inkább Kerry látszott ellensúlynak a zenekarban.