Február 22-én jelenik meg a Dream Theater új albuma, a Distance Over Time. A zenekar most bemutatta az első számot a lemezről Untethered Angel címmel.
Distance Over Time lesz a Dream Theater tizennegyedik nagylemezének címe, amely februárban jelenik meg a csapat új kiadójánál, az InsideOutnál. A 2016-os The Astonishing folytatását már jóelőre hagyományosabbnak ígérte a zenekar, mint a rengeteg vitát kiváltott dupla konceptalbumot.
„Sok embert lelkesít majd a zene stílusa”, mondta James LaBrie énekes egy előzetes videóban még nyár elején. „Súlyos, van benne agresszió, de valamit említettél, amikor beszéltünk erről, mit is mondtál? Az öt alappillér…” „A Dream Theater öt alappillére”, így Petrucci. „Szerintem mindenki egy húron pendül azt illetően, milyen lesz ez a lemez. A zene eddig súlyos, progresszív, dallamos, tekerős, de epikus is. Benne van mindez, amit nevezhetünk akár a Dream Theater öt alappillérének is.” Petrucci egy korábbi nyilatkozata szerint az a tematikus turné, amely tavaly májusban Budapestet is elérte, és amelynek koncertjein a csapat elejétől végéig eljátssza az 1992-es Images And Words lemezt, mindenképpen hatással volt a csapatra. „Az, hogy ismét felfedeztük az akkori zenéinket, illetve felidéztük a ’90-es évek elejének hangulatait, ismét összekapcsolt bennünket a Dream Theater akkori korszakával, ha fogalmazhatok így”, mondta a gitáros.
A dallista az alábbi:
01. Untethered Angel (6:14)
02. Paralyzed (4:17)
03. Fall Into The Light (7:04)
04. Barstool Warrior (6:43)
05. Room 137 (4:23)
06. S2N (6:21)
07. At Wit's End (9:20)
08. Out Of Reach (4:04)
09. Pale Blue Dot (8:25)
10. Viper King (4:00) (bónusz)
Az Untethered Angel dal máris meghallgatható. A zenekar március 20-án induló észak-amerikai turnéja nem kizárólag a Distance Over Time-ot helyezi a fókuszba, hanem az 1999-es Scenes From A Memory húszéves jubileumáról is megemlékezik majd.
Hozzászólások
OFF: A Toto is eléggé mellényúlt, hogy Simon Philips után kb. egy session szintű dobost alkalmaztak. Azért lehetne az ő helyére is technikásat találni... ha nem is könnyű az ő szintjéhez felnőni.
A "nagyok dolgába". Hát régen én is ezt gondoltam róluk, az államat kerestem a dalaiktól. Mai füllel, illetve összehasonlítva más zenekarokkal (pl. Toto), akiket azóta megismertem, kissé primitívnek tűnik némely daluk felépítése. Főleg a sokáig ismétlődő mintákat nem szeretem - ha ez így érthető.
Persze, sokkal technikasabb mint Portnoy, de Portnoy akkor is jobb alapokat hozott. Lehet, hogy Mangini meg jobbat tudna ha hagynak, ez az amit nem tudunk egyelore. Nagyon ugy nez ki, hogy kb. session zenesz statuszban van. Csinald, ugyes vagy, de ne szolj a nagyok dolgaba. Azert 8 ev utan mar illett volna a csavonak nagyobb teret adni. Lehet pletyka, de azert rebesgetik, hogy nem erzi annyira jol magat a bandaban. Viszont ugye tobb penzt keres mint tanarkent...
Akkor a többiek hülyék. Nyilván ők nem tudnak jó dobtémát írni, az külön szakma. Ő viszont lehetne erőszakosabb. Lehet, okozna némi feszkót, de a hallgatóknak jó lenne. Ahogy az a nyamvadt producer is.
Van potenciál a fickóban, ez a dal pl. elképesztő:
https://www.youtube.com/watch?v=K0_iBidENcE&list=PL8psnNw6IDjV_tS8dm4jv6ePOpnoMXBHi
www.blabbermouth.net/news/mike-mangini-explains-his-limited-role-in-dream-theater-songwriting-process/
Itt tulajdonképpen arról beszél, hogy ő az új fiú, és ki szeretné érdemelni azt, hogy egyre több mindenben szólhasson bele. Na de hány éve is, hogy bekerült a bandába? 8? És még most is csak alapokat engednek neki ütni (legalábbis az interjú ezt sugallja)? Vagy ha már nem, akkor csak ennyit tud? Ez utóbbit kötve hiszem... Szóval én úgy gondolom, hogy a DT nem bírja elviselni a karakteres dobosokat, vélhetően Portnoy miatt. Kéne ide egy pszichológus...
https://www.youtube.com/watch?v=Kj-_dlWRYl0
Talán a szintisüket is lenyúlhatná a DT. Sőt, az énekes is. :D
..és igen, jön a szokásos vesszőparipa: Mangini.quote]
Ez az amit nem tudok eldonteni, mivel nem ismerem Mangini eloeletet. De egyre inkabb ugy erzem, szandekosan van a sarokba allitva. Lehetseges, hogy a tagoknal becsipodott MP, nem akarnak egy eros jellemu dobost. Kell egy jo munkasember - nezd meg, a dobos valogatason is az egyeniseggel rendelkezo jelolteket szortak ki. Vagy az van, hogy Mangini iszonyat jo dobos, csak nem tud jo kiseretet irni, de ennek latom kisebb eselyet.
..és igen, jön a szokásos vesszőparipa: Mangini. Minden tisztelet a korábbi munkásságáért meg azért is, ahogy a rakétatudós mivoltával próbálja a dobos szakmát megreformálni, de innen a DTből mennie kell. Ott van neki is ez a szörnydobfelsze relés, mint Portnoynak, és csak kib.ott alapokat üt, szökőévenkénti díszítéssel. Nehogy már valami karaktere legyen a dobsávnak.
Értitek, a zenekarok 97%ban a dob nem több, mint puritán ritmushangszer, és jól is van úgy. De nem így a DTben. Ezt Portnoy tudta, értette/érezte, sőt, pont miatta/emiatt volt olyan a DT amilyennek mi igazán szeretnénk most is szeretni. Mangininek meg az istennek se akar ez leesni. Mennie kell..
..de ha nem is megy, mert valami okból annyira muszáj ebben a zenekarban maradnia, legalább akkor az ég szerelmére, szóljon már végre valaki neki, hogy rakja már össze rendesen azt a dobfelszerelést ! Ezekkel a plafonig felemelt cin-perkakészlettel Mangini konstans olyan színpadképet generál, mintha a zenekar mögött egy állatkerti rácsról csimpaszkodó/integető cerkófmajom ütné a kettőnégyet. Rettenetes nézni..
Igen, a "régi" Dream Theaternek az volt a védjegye, hogy a dobra épült, a dobon ültek a többiek, az húzta előre a nótákat. Még ha néha kicsit túl is játszotta. Mangini viszont a háttérben operál.
Na igen. Petrucci úr az utóbbi tizenvalahány évben nem fest valami fotogén módon. Nem csak producer, sztájliszt is kellene nekik. Tök szimpi csávó volt a Scenes idején, de még a Six degrees-es tüsi hajú külső is jól állt neki. Na de utána... :O És az a szakáll LaBrie-nek... érthetetlen.
Én külön örülök, hogy az InsideOut-hoz kerültek. Az a kiadó megérdemel egy ilyen széles körben ismert zenekart.
-Ez egy bíztató dal, az utóbbi évek talán legjobbja?
-Tele van DT-s manírokkal. Persze tudom, mit várok...
-Mike Mangini technikásabb dobos mint Portnoy, de Portnoy játéka... Nem tudom ez azért van-e, mert MM besimul a bandába és szépen elüldögél a hátsó sorban, vagy valami más az oka, de Portnoy játéka nekem nagyon hiányzik. Igen, ennyi év után is.
-Viszont mintha a dobhangzáson tényleg javítottak volna!
-Dream Theater. Pont.