Úgy tartják, aki a nagyközönség kegyeit keresi, azt szolgálja ki zenéjével, az jól ellehet, aki viszont messzebbre lát ennél és igazán egyéni, nem mindennapi dolgokban gondolkodik, a meg nem értettség sorsára jut. Egyetért ezzel Tony Jelencovich, a svéd Transport League énekes/gitáros/agytrösztje is. Ő már csak tudja, hiszen zenekara már a negyedik album előtt áll és ma is csak szűk körben ismerik a nevüket. Hogy miért alakult így? Sok egyéb mellett ez is kiderül az alábbiakból. Mindig öröm, ha egy kevésbé ismert, de nagyszerű bandát mutathatunk be az olvasóknak, Tony jóvoltából most a Transport League is sorra kerülhet.
A zenétek valami egészen különleges és nekem baromira tetszik, ahogy a klasszikus doom riffeket ezzel a modern hangzással szólaltatjátok meg, a durva vokáltémákat pedig tiszta énekkel vegyítitek... Tényleg, te magad hogyan írnád le a Transport League zenéjét?
Zúzós Heavy Metal, egy kis Hardcore és Rock csavarral!
Mik a fő hatásaitok?
Hmmmm, elég sok különböző zene hat ránk: Danzig, Slayer, Prong, Cathedral, Pantera stb.
És mely zenészek inspirálnak leginkább?
Tommy Victor (Prong) és Neil Fallon (Clutch).
Igaz-e, hogy sokan stoner/doom bandaként könyvelik el a Transport League-et?
Nekem úgy tűnik, egyesek valóban ide sorolnak bennünket, de amit mi csinálunk, az jóval több, mint Doom & Stoner. Mi mindig is ilyen fura összekötő kapocs voltunk a Hardcore-Metal-Stoner-Boogie és Neo stílusok között.
Egyáltalán mennyire vagy híve az együttesek vagy emberek kategorizálásának, a skatulyázásnak?
Nem kifejezetten.
1994-ben a B-Thong zenekart hagytad ott a Transport League kedvéért. Mire vitte azóta a B-Thong?
Nem túl sokra! (nevet) De komolyra fordítva a szót, a kilépésem óta kiadtak egy albumot, majd feloszlottak. Lars Haglunddal most egy új bandát alakítottunk Commander néven. Brit stílusú heavy metal nyomunk, olyan Saxon, Motörhead jellegű metal vagy rock zenét. Nemrég fel is vettünk egy demót.
Az első két Transport League albumot a Mascot Records adta ki, most a Pavement Music kiadónál vagytok. Milyenek a tapasztalataitok a kiadókkal?
Rosszak, nagyon rosszak.
Milyen eredményeket értetek el a Satanic Panic albummal, amely már a Pavementnél jelent meg 2000-ben?
Nem jutottunk vele valami sokra a gyenge promóció miatt. Mi mindent megtettünk, amit csak lehetett, de mások nem! Az USA-ban értünk el jobb eredményeket. Tavaly júliusban nyomtunk is egy kéthetes amerikai turnét. Azzal a turnéval eljutottunk a Milwaukee Metalfestre is, hát az óriási volt!
Mit tudtok még felmutatni koncertek terén?
Az évek során legyűrtünk pár szaros turnét (Svédországban, Finnországban, Dániában, Franciaországban, Svájcban, Németországban, Hollandiában, Belgiumban játszottunk)... De voltak ám király koncertjeink is! 1998-ban felléptünk a Dynamón, tízezer őrjöngő metalos előtt, az kibaszott nagy buli volt! És szerepeltünk más jelentős fesztiválokon is Svédországban.
Azt hiszem, a Transport League egy 100%-ig underground zenekar. Te hogyan látod a csapat helyzetét, és mit gondolsz, merre tudtok majd elmozdulni a jövőben?
Helyzetünket tekintve valóban underground banda vagyunk, de ezen változtatni szeretnénk. A már felvett új dalaink soundja nagyon közel áll az amerikai hangzásvilághoz. Úgy határoztunk, a Neckdraft, a Psycho Connected vagy a Jesus Came dalokkal jelzett irányban indulunk tovább (ez nagyjából annyit tesz, hogy több kimért, döngölős téma és sok-sok fogós énekdallam várható - TV). Sikerült felkeltenünk pár nagy kiadó érdeklődését, szóval remélem, valami most már történni fog!
A mai svédországi metal színtérről talán a Hammerfall meg az ún. true metal bandák ugranak be először az embereknek. De milyen a jelenlegi svéd underground scene? Mi minden más történik nálatok zeneileg?
Itt Göteborgban van pár remek feltörekvő zenekar. Nagyon jó az itteni mezőny. Az olyan csapatok, mint a Headplate, az Abandon, a Semantic és a Belltown igazán megérdemlik a figyelmet. Nálunk gyakorlatilag minden megtalálható, Svédország minden műfajban erős!
Többször is megtekintettem már a zenekar weboldalát. A te életedben fontos szerepet játszik az internet?
Igen, sőt szinte minden szabadidőmet felemészti! A postámat naponta háromszor nézem meg...
Ezzel el is értünk a végéhez. Búcsúzóul megtudhatnánk valamit a közelebbi terveitekről?
A közeljövőre az új album felvételét tervezzük. Kb. 11 dalunk van készen. Aztán remélem, sikerül nyélbe ütnünk egy jobb lemezszerződést valami nagy kiadóval!
