Shock!

Igazi "elmebeteg koncertnek lehettem szemtanúja ezen az éjszakán. Bevezetésnek elég is ez a mondat… A meghirdetett 7 óra kezdés helyett kb. 2 órával később jelent meg elsőnek a színpadon hazánk kultikus underground csapata, a VHK. Kedvenc dalommal, a Halló Mindenség!-gel indítottak, s erre hatalmas őrjöngés tört ki a közönség soraiban.

Hullámzott alattam a padló! Grandpierre Attila szerencsére nem szelídült az évek során, "fanatikus" sámántánca sem nem maradt el. Az üstdobos Boli vadul repkedő rastáit is élmény volt nézni. Miután átvágtáztak rajtunk a halottkémek, a Today Is The Day következett, akikre igen kíváncsi voltam. Az énekesük hisztérikus hangja, a csattogó dobok és hasbavágó basszus azonnal elnyerte tetszésemet. Energiahegyek jellemezték a banda előadásmódját, őrült koncertet adtak.

És akkor jött a legendás kanadai VoiVod. Kicsit elveszettnek tűntek három extrémnek számító zenekar mellett, és ezért nem is ragadott el a műsoruk. Úgy éreztem, hogy csak szimplán lenyomták a számokat, s kész. Sajna az általam várva várt Killing Technologyt kihagyták a repertoárból. Szóltak dalok viszont a Phobos-ról, az Angel Ratről.

Bevallom, hogy már baromira vártam a Neurosis-t, ezért nem sikerült összpontosítanom VoiVodékra. A meglehetősen nagy tömeg zöme ehhez hasonlóan szerette volna már látni a sokkoló kaliforniai brigádot. Az egész koncertet egyébként kivetítőn is lehetett nézni az előtérben, s ez gigantikus ötlet volt, pláne itt Magyarországon. Egy kis fenyegető intro után a tömeggyilkos külsejű fazonok (Scott Kelly és csapata) rázendítettek nem mindennapi őrületükre. Először törzsi dobolással hergelték az embereket, a látvány már ekkor is enyhén szólva brutál volt. A banda birodalmába bevezető dobelmebaj után kib…ott mély és hangos zene következett. Nem szaroztak a hangerővel, egész lényem berezonált a hangfalakból áramló hangorkántól. Közben a háttérben a színpadi kivetítőn egyre sokkolóbb képek tűntek fel. Halottak, sírkeresztek, háború, folyosók… A lassan hömpölygő zene az ember agyáig hatolt, csak álltam és bámultam némán.

Végtelennek tűnő számaik között nem mondtak semmi összekötő szöveget, így legalább megszakítás nélkül, folyamatosan süllyedhettünk a kiakadás szintjére. El is gondolkoztam azon, hogy ezek a pofák már lazán belehülyülhettek ebbe az egészbe több mint 10 éves fennállásuk során, miután jó néhányszor elzúzták már ezt a lélekromboló műsort más és más helyszíneken. Ha valami ok folytán megszűnne az a zenekar, a tagok talán legyilkolnának pár arcot a bennük lakozó feszültség miatt. Na mindegy. Azt hiszem tökéletesen meggyőzött a Neurosis, kedvelem a "több, mint koncert" jelegű nyomulásokat. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen olcsó jegyért ilyen maraton idegbajt kapok. És jó volt látni, hogy a keddi nap ellenére mégis mennyien összejöttünk a tett színhelyén. Persze nem is voltunk elkényeztetve az utóbbi pár hónapban nagyon koncertekkel. Mindent összevetve: vadállat koncert volt!