Minimális információ nélkül létező zenekar, akikről csak ennyit tudunk: melodic hardcore punk, tagok: levente spicze - vocal peter braun - guitar balazs ersek - guitar adam sarog - bass zsolt baranyi - drums, akik nem csak saját nevüket, hanem a zenekar nevét is kis betűvel kezdik.
Kiss Gábor: Pusztító, lendületes HC, atom hangzással. Nem az én zeném, de ettől még ami jó, az jó.
Valentin Szilvia: Annak ellenére, hogy egy másodperc nincs a zenéjükben, amit ne hallottunk volna ezer másik zenekartól, rövid távon még számomra is szórakoztató (kevéssé hallgatok ilyen zenekarokat már) - mint ahogy a hasonló zenekarok nagy része is. Elképzelésem sincs, mennyi van még ebben a metalcore vonalban, de aktív koncertezéssel túlélhetnek még pár évet, főleg, hogy alapvetően abszolút vállalhatóak.
Draveczki-Ury Ádám: A miskolci faminehill amolyan hardcore-os/punkos/metalcore-os stílusban mozog, és ugyan nem csinálnak semmi nagyon extrát, a Journey Alone-ról csak úgy hallásra meg nem mondanám, hogy magyar. Elvitatkozhatnánk arról, jó-e, hogy ez 2014-ben még mindig dicséretnek számít, de én biztos nem fogok, a szám kerek egész, van benne erő meg lendület, tényleg pofásan összerakták. Ezt a fajta pergőhangzást én mondjuk nem szeretem, de ez már mellékes apróság. Egy teljes lemeznyi is simán jöhetne ebből.
