A visszatérő zenekarok véget nem érő sora most az amerikai Lillian Axe-szel folytatódik. Ha létezett valaha igazi kultikus, méltatlanul elfelejtett csapat a dallamos hard rock színtéren, akkor az Axe pontosan ilyen. Fazon tekintetében egyáltalán nem lógtak ki a 80-as/90-es évek fordulójának ún. "hajbandái" közül, ám zenéjük minden volt, csak nem szokványos.
Ron Taylor hangja, illetve Steve Blaze gitáros/dalszerző játéka, valamint a zenét körüllengő sajátos, gyakran melankolikus érzés egyből felismerhetővé tette őket. Nehéz meghatározni, mi mindenből áll össze a jellegzetes Lillian Axe muzsika, mert valóban ezer különböző stílusjegy ötvöződik mesterien Steve keze alatt és tükröződik a kemény, beindulós nótákban és a líraiakban egyaránt.
Ebből ad bőséges ízelítőt ez a dupla koncertalbum, amely a borító tanúsága szerint a 2002. május 4-i houstoni (Texas állam) bulit örökíti meg. Őszintén szólva fogalmam sincs, mely nóták a legnépszerűbbek az Axe-hívek körében (nem is nagyon ismerek ilyen arcokat, ha már itt tartunk...), mindenesetre a közönség az olyan "ősrégi", első lemezes dalokra is kitűnően emlékszik, mint a Nobody Knows. Sőt, a koncert nagy együtténeklős pillanatai is éppen ehhez a balladához fűződnek! Amúgy minden korong sorra kerül; a gyűjtők szemefényének számító Love And Warról és az érett, művészi Psychoschizophreniáról pl. hat-hat tétel van műsoron. Érdemes megjegyezni még, hogy a szünet éveiben megjelent, addig kiadatlan dolgokat tartalmazó Fields Of Yesterday albumról is felhangzik két szám. Ami a zenekart illeti, másodgitáros és dobos poszton váltás történt (az előző ütős, Tommy ma a Godsmack tagja!..), az élő teljesítményen azonban sem ez a kettős csere, sem a sok éves kihagyás nem érződik.
Kérdés, születnek-e majd a (gondolom) hamarosan esedékes új stúdiólemezre olyan hatalmas nóták, mint a The World Stopped Turning, a Deepfreeze vagy a Those Who Prey, de bízom benne, hogy azzal az anyaggal sem fognak csalódást okozni. Ám addig itt van ez a dupla CD, egy tartalmas válogatás a Lillian Axe munkáiból, príma hangulatban, némi közönségzajjal - egy darab rocktörténelem!
