A hattagú norvég black horda több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza, a Suicide a negyedik korongjuk. Aktuális albumukat, már alighanem az utolsó bandák egyikeként, az Abyss stúdióban rögzítették, vagyis nem kisebb személyiségek működtek közre producerként, mint Lars Szőke és Peter Tägtgren, a Hypocrisy két oszlopos tagja.
A stílusban megszokott zordul süvöltő hangzás tehát a fentiek alapján elvárható minőségben kel életre méghozzá többnyire hipergyors, de dallamoktól sem mentes norvég black metal formájában.
Komplex dobalapokra építkezik a Mactätus, és a tömérdek szélvészgyors témát a szintiszőnyeg sem enyhíti, az teszi csak teljessé a zenéből áradó ridegséget (nem szólva a borítóról, amelyen valaki a fürdőkádban vágta fel az ereit, míg a zenekari fotón a csapat három tagja is "vérben fürödve" pózol). Ettől függetlenül a hathúrosok, illetve riffjeik viszik itt a prímet. Hogy aztán a monotóniának még a gondolatát is távol tartsa a lemeztől a banda, lassú tempók is beépülnek egyes dalokba, sőt az album közepe felé egyenesen meghatározóvá válnak. A Language Of Disloyalty hosszas és egészen pazar instrumentális bevezetővel indul, a To Distance Death From Life-ban dallamos énekfoszlányok is megütik az ember fülét.
Talán nem az irányzat vezető alakulata a Mactätus, de nem is végzett félmunkát ez a hat "öngyilkosjelölt"...
