Shock!

A második albumánál tartó norvég zenekar első anyagán, az Infinity Divine-on nem kisebb név működött közre producerként, mint Ronnie Le Tekro, a TNT és a Vagabond legendás gitárosa. Erre legalábbis szakmai berkekben már fel kellett hogy kapják a fejüket az emberek. A mai zenehallgatók többsége már nem feltétlenül, ahhoz mondjuk legalább a TNT mibenlétével tisztában kéne lenni.

Ezt természetesen nem elmarasztalásképpen mondom, másfelől viszont azt sem állítanám, hogy a komplex és dallamos rock/metal jelenkori rajongóinak a Pagan's Mind fogja ugyanazt jelenteni, mint a 15-20 évvel ezelőtti idők metalosainak a TNT. Méghozzá elsősorban azért nem, mert a két együttes stílusa között nincs olyan jelentős átfedés.

Ha már Norvégia, akkor a Conception máris jobb összehasonlítási alap, hiszen a pogány elmék pontosan amellett az epikus, elmélyült muzsika mellett kötelezték el magukat, amely Roy Khanékat is naggyá tette annak idején. A néhai Conceptionnél azonban ők azonban valamivel súlyosabban "osztják az észt", így a 80-as/90-es évek fordulójának prog. metal hatásai (Dream Theater, Queensryche, sőt Crimson Glory) is konstruktív elemei a hangzásnak.

A fenti három nevet az énekre nézve szintén jó összehasonlítási alapnak tartom és Nils K. Rue ügyesen kidolgozott énekdallamaihoz helyenként meglepő módon hörgés (!) vagy egyéb, a stílusban szokatlan megoldások is társulnak, ami ugyancsak javára válik a Fredrik "Fredman" Nordström produceri segédletével készült új Pagan's Mind korongnak.
Komoly kifogásom nincs a Celestial Entrance ellen (igaz, a két tételes, tizenkét perces Back To The Magic Of Childhood instrumentalizmusa már talán sok a jóból...), bár nem is érzem kiemelkedő alkotásnak. A leckét jól megtanulták a srácok és az elsajátított tudás birtokában egy egészen remek stílusgyakorlatot mutattak be. Persze a minőségi nóták miatt ennek ellenére is élvezetes az anyag, sőt idővel kimondottan meg lehet szeretni, úgyhogy akit nem zavar az önálló egyéniség hiánya, ugorjon csak neki bátran!