Most, hogy a Metal Church Mike Howe énekessel tér vissza a színre, ráadásul erős kiadói és terjesztői háttérrel, érezhetően megnőtt az érdeklődés a banda iránt, és az aktuális interjúkban természetesen szóba kerül a grunge-korszak is, hiszen Kurdt Vanderhoofék is Seattle-ből származnak. A gitáros azonban nem tud túlságosan kellemes emlékekről beszámolni, ha a Nirvanáról kérdezik…
„Ismertem Krist Novoselicet, vele amolyan baráti viszonyban voltam”, mondta a Talk Toomey podcastben Vanderhoof. „Lejárkáltak a próbáinkra, meg a nyilvános próbákra, de alapvetően azért nagy viccként tekintettek ránk. Ők voltak a menő srácok, mi meg az öreg metal arcok. A Bleachen például Cobain úgy betűzte le a nevét, mint én: Kurdt. Sosem értettem, miért, aztán végül összeraktam a mozaikdarabkákat: mert viccelődtek rajtunk. A Melvinsék is úgy gondolták, hogy ellenszenves figura vagyok, ők meg túl menők hozzám. Szóval érted, kapják be… Egyébként sosem volt semmi konfliktusom a Nirvanával, a zenéjüket pedig mindig is szerettem, tök jók voltak. A Melvinst is szerettem, és azt hittem, barátok vagyunk, különösen Buzz Osborne és én. Aztán később rájöttem, hogy viccként tekintettek ránk, és személy szerint rám is. Pedig sosem ártottam nekik, mindig is szerettem őket, nagyszerűnek tartottam a zenéjüket. De miután később beszéltem mindenféle emberrel, kiderült: úgy tekintettek ránk, hogy ők a menő punkok, mi meg a hülye, pózoló metalos rocksztárok. Szóval az ő köreikben kifejezetten az volt a menő, hogy ne szeressenek minket. Különösen engem ne, hiszen én is Aberdeenből származtam, akárcsak ők. Emiatt úgy álltak hozzánk, hogy basszuk meg magunkat. Hát igen…”
Vanderhoof szerint ez a hozzáállás ugyanakkor nem volt általános Seattle környékén. „A srácok az Alice In Chainsből például nagyszerű fickók, nagyon szeretem őket. Mindig nagyon rendesek voltak hozzánk, és ez a mai napig sem változott. De a Greys Harbor-i bandák – a Nirvanák, a Melvinsek és a hozzájuk hasonlók – nagy ellenszenvvel viseltettek irántunk, és elsősorban irántam. Mondom: azt hittem, barátok vagyunk, de nem. Szóval ismét: bekaphatják.”
A Metal Church új albumának megjelenését komoly várakozás előzi meg, hiszen a klasszikus amerikai power metalosok frontján ismét Mike Howe áll, akit utoljára több mint két évtizede lehetett hallani énekelni, és a Metal Church ’90-es évek közepén történt feloszlását követően egyáltalán nem is zenélt aktívan. A lemez március 25-én jelenik meg XI címmel, producere Chris „The Wizard” Collier volt.
A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:
01. Reset
02. Killing Your Time
03. No Tomorrow
04. Signal Path
05. Sky Falls In
06. Needle & Suture
07. Shadow
08. Blow Your Mind
09. Soul Eating Machine
10. It Waits
11. Suffer Fools
Howe annak idején az első két lemez frontembere, David Wayne távozása után került be a Metal Churchbe, és három albumot készített a bandával: ezek közül az 1989-es Blessing In Disguise a mai napig a legsikeresebb lemezüknek számít, de az 1991-es The Human Factor és az 1994-es Hanging In The Balance is klasszikus remekművek.
Hozzászólások
Szoval ha shockmagazin.hu 126. trollja nem hallott egy zenekarrol, az egy veremafaszomare kettyesben nevu suttyozenekar es meg veletlenul sem o a suttyo. Ha a 90-es evekben is hallgattal volna metalt, pontosan tudnad, mi az a metal church, hulyegyerek.
Idézet - TelekiPál:
Elővették a Nirvanát, Kurt halálának ikszedik évforulóján? Ügyes. Most megint jön ez az outcast f.szság, hogy minket mindenki utált, mi ezért vagyunk true-k. Mi azért vagyunk érték, mert minket senki nem értékelt és mi azért képviseljük a jót, mert sosem nőttünk ki a harmadvonalból. Érdekes megközelítés, csak egy kor fölött már inkább ciki, nem?
Akkor a Suicidal Tendencies fújt rájuk- többek között.
Persze ez nyilván nem vonatkozik minden grunge bandára a korszakból, de általánosságban a grunge-hullámra igen. Ugyanez volt egyébként a black metallal is a kilencvenes évek második felében.