Shock!

Március 20-án jelenik meg a korábbi The Bedlam- és Fish!-tagokból álló Storm The Studio első lemeze. A Görbe tükör és az Ólomfelhők című dalok után nálunk debütál a zenekar harmadik felvétele, a Szilícium.

A dal keletkezéséről és a szövegekről Fodor Zoltán „Fodi", az STS énekese, Hankó Zoltán „Judy" gitáros, Újvári Péter dobos, valamint Binges Zsolt basszusgitáros osztotta meg velünk a gondolatait. „Mint a legtöbb szám, a Szilícium is a késő esti órákban született. Egyébként én is! (nevet) Hosszú, munkával teli nap után kezdtem bele mindig. Szinte olyan volt, mintha még egy napot ráhúztam volna az előzőre. Sokszor hajnali 3:00-4:00 óra lett, mire le bírtam állni. Azonnal elküldtem Fodinak, aki Japánban akkor kelt. Ebben a számban van a kedvenc gitárszólóm: ez számomra a legszebb, legszívhezszólóbb a lemezen", mesél a Szilícium születéséről Hankó Zoltán, a zenekar gitárosa.

„Itt egy nem létező dalszerkezetet használtunk. Az első fele egy félkomoly rockabilly, a második rész pedig egy mélyebb, már-már drámai finálé. A késői Queens Of The Stone Age-et összeeresztettük a korai Pearl Jammel. Olyan nagy távolságot járunk be, hogy mire a track a végére ér, el is felejtjük honnan indultunk el", nevet Újvári Péter. Az szám első felében Fodi egy új oldaláról mutatkozik be: a '80-as évek nagy magyar rock'n'roll-énekeseinek hagyományait követve gördül a dallam, pillanatok alatt nyakig vagyunk az amerikai álomban. Judy és Zsolti egy-egy párhuzamos történetet mesélnek el gitáron és bőgőn, amelyek a dalon belül keringenek egymás körül, hogy aztán a végére találkozzanak. A tempósabb dob-groove-ot először a többiek diplomatikusan, egy lépés távolságból figyelték, aztán jóra hallgattuk, amíg aztán a végén így maradt."

„A Szilícium született meg másodszor, rögtön a Hiénák után, ami ugye beindította az egész projektet. Ebben a dalban is Judy és az én gitár ötleteim keverednek. Ahogy Petya is mondta, zeneileg két részre lehet osztani a felvételt: az első rész heavy-rockabilly őrülete után, egy folyamatosan visszaköszönő motívum veszi át a szerepet, és egy sokkal komolyabb irányt vesz a dal. Ezt a kontrasztot a szöveg is követi és erősíti: a verzék a világ szennyes oldalával foglalkoznak, a következő rész pedig a félelmek társadalmunkon gyakorolt hatalmát és visszásságát boncolgatja. Imádom ennek a két, egymástól teljesen eltérő hangulatnak a dalon belüli egybeolvadását!", mondja Fodi.

„Talán ez volt az első track, amit mutattak a srácok, de akkor még a szerkezete korántsem volt végleges! Azonnal elkapott egy QOTSA-feeling az első résztől, emlékszem, hogy mindenáron vissza akartam hozni később is, de végül nagyon jó lett így! Szépen építkezik a második fele és a szöveg/ének indokolttá is tette, hogy végül ilyen legyen! Imádom a dobokat, ahogy Petya összeköti a két részt, azt különösen! Olyan tere van ott, hogy csukott szemmel elhiszed, hogy pár lépésre tőled üti a nagy, fekete tamjait!", mosolyog Binges Zsolt, a Storm The Studio basszusgitárosa. „A másik kedvenc részem a vége, a minimál szólóval. Olyan, mintha John Frusciante játszaná a Stadium Arcadium lemezen, de a ritmusszekció is erősíti bennem ezt az érzést, és hát mit mondjak, cseppet sem bánom! A szöveg elgondolkodtató és számomra ugyanúgy kettéválik, mint a zene. Tényleg sokat kattogtam rajta!"

A Storm The Studio bemutatkozó lemeze március 20-án jelenik meg. Az artworköt és a videót Fodor Zoltán ötletei alapján Studt Bálint, az Isten Háta Mögött korábbi basszusgitárosa készítette. A lemezt a Grungery Media Records gondozza.