Shock!

A Revolver magazin Big Four különszámmal tiszteleg a Metallica, a Slayer, a Megadeth és az Anthrax április 23-ai kaliforniai közös koncertje előtt. A lap ebből az alkalomból Lars Ulrichhal is alapos interjút közölt, amelyben a Metallica dobosa részletesen elemezte sajátos viszonyát Dave Mustaine-nel.

„Az első Megadeth lemezbe nem mélyedtem bele túlságosan, de amikor a Peace Sells... But Who's Buying kijött '86-ban, egyszerűen elsöpört", emlékezett vissza Lars Ulrich. „Abszolút feküdt nekem az a vonal, és hosszú időre az lett a kedvenc albumom. Dave akkoriban gyakran játszott San Franciscóban, én pedig mindig megkerestem. Sokat piáltunk, drogoztunk és persze dumáltunk együtt... Azokban az években elég könnyen felülemelkedtünk a régi vitákon. Emlékszem, amikor később az ...And Justice For All turnén a Los Angeles környéki Irvine Meadowsban játszottunk, Dave is lejött, és a turné utolsó pár bulija idején együtt lógtunk. Ez úgy '89 környékén lehetett... De amikor egy évvel korábban elkészültünk a Justice lemezzel, akkor is elmentem hozzá, és hajnali ötkor lejátszottam neki az egészet. Ott nyomattuk a Blackenedet és egy csomó más dolgot is, miközben megpróbáltunk ébren maradni... A '80-as évek legnagyobb részében igazán jó barátságban voltunk."

Lars szerint a viszony a két banda mainstream sikereinek érkeztével romlott meg. „Akkor indult be a sajtóban az üzengetősdi, ami teljesen eltért a korábbi kapcsolatunktól. A média imádta ezt az egész Megadeth – Metallica rivalizálást, ami egy idő után önálló életre kelt, és rányomta a bélyegét a személyes dolgainkra is. Így aztán a '90-es években fagyosabbá vált a hangulat, de akkor is voltak jobb és rosszabb periódusok. 1993-ban például játszottunk velük pár koncertet Európában (többek között Budapesten is – a szerk.), amikor megint közel kerültünk egymáshoz, és úgy '99 körül megint együtt nyomultunk Milton Keynesben. Dave amolyan promóciós körúton volt az új lemezükkel, és felbukkant a koncertünkön, utána pedig együtt hallgattuk a Risk dalait. Igazából mindig összeröffentünk, ha éppen azonos városban tartózkodtunk..."

A dobos bevallása szerint Dave és közte igazából a Metallica hírhedt Some Kind Of Monster dokumentumfilmje után vált jegessé a viszony, Mustaine ugyanis teljesen felhergelte magát, amiért bekerült a moziba egy Larsszal folytatott beszélgetése a Metallicából történt 1983-as kirúgásáról. „Négy vagy öt évre teljesen lenullázta a kapcsolatunkat az a dolog, de ettől eltekintve mindig láttuk egymást itt-ott", vélekedett Ulrich. „Minden rendben mehetett volna, egyszerűen csak két különböző szinten zajlottak az események. Egyfelől nyomatták a médiában ez a Metallica – Megadeth szembenállást, másrészt pedig ott volt Dave és Lars, akik rendszeresen találkoztak egymással, bár a kapcsolatuk néha kissé furcsává vált: hé, már megint mit nyilatkozott ez a csávó a Kerrang!-ben! Mondom, teljesen bizarr volt..."

Lars ismét megerősítette, hogy legidősebb fia, Myles nagy Megadeth rajongó, ő maga pedig ma már semmiféle versengést nem érez nemcsak a Mustaine-ékkel, de a Big Four másik két tagjával, a Slayerrel és az Anthraxszel szemben sem. „Már nem arról van szó, hogy egy csapat 27 éves azon verseng, kinek nagyobb a farka. Mindenki a saját dolgát csinálja. Ha például a dobokról van szó, nyilván Dave Lombardo az isten. Nincs verseny, de ha lenne, ő nyerné meg. Csak az ujjával szétrúgná bármelyikünk seggét, ez nem is kérdéses. De ahogy mondtam, senki sem foglalkozik ilyesmikkel. Most mind a négy banda a saját ügyeivel törődik, és ezt ünnepeljük. Nem tudom, húsz évvel ezelőtt sor kerülhetett volna-e hasonlóra. Nagyszerű volt ismét egy színpadon állni Mustaine-nel. Mindig is nagyon tiszteltem őt, mert félelmetesen tehetséges zenész."