A napokban egy neves amerikai rockújságíró születésnapi partiján ismét együtt mutatkozott a Ratt teljes tagsága, leszámítva Bobby Blotzer dobost, aki tavaly egy tribute-bandát nevezett ki Rattnek, és ezáltal mindenkit alaposan felhergelt a csapatban. Stephen Pearcy énekes szerint érdemes várni, mert hamarosan jó híreknek örülhetnek a rajongók...
Lonn Friend az amerikai rocksajtó egyik jónevű és régi képviselője, a RIP magazin korábbi főszerkesztője, akinek idei születésnapi partiján ismét együtt mutatkozott a Ratt négy tagja, azaz Stephen Pearcy énekes, Warren DeMartini gitáros, Juan Croucier basszer és Carlos Cavazo gitáros. A négyes mellett a friss fotókon Greg D'Angelo, a White Lion volt dobosa is ott szerepelt, Bobby Blotzer pedig nem volt jelen a bulin: mint emlékezetes, utóbbi saját Ratt-tribute csapatát keresztelte át Rattre, miután társai nem akartak új lemezt készíteni, és ezzel a sajátos mutációval haknizgatott Észak-Amerikában tavaly. Mondani sem kell, a többiek természetesen teljesen kiakadtak ezen a húzáson, és ezzel alighanem az a Robbie Crane is kiírta magát az egyenletből, aki 1999 és 2012 között, Croucier visszatérése előtt basszusozott a Rattben, majd csatlakozott Blotzerhez sajátos vállalkozásában.
A D'Angelóval kiegészült Ratt-tagság láttán természetesen egyből beindultak a találgatások, Mitch Lafon pedig podcastjében megszólaltatta Pearcyt arról, mire is kellene vélni ezt az egészet. „A lényeg, hogy mind beszélőviszonyban vagyunk, értve ezalatt Juant, Warrent és engem", mondta az énekes. „Warrennel kicsit korábban egy fenomenális dalt is írtunk együtt. A helyszínen mindenki fotózgatott, én pedig megosztottam egyet a közösségi oldalaimon. Egyszerűen itt volt az ideje... Tudod, soha ne mondd, hogy soha. Erről szólt ez az egész. Nem feltétlenül azonnal lesz ebből valami, de azt hiszem, ezer szónál is többet mondott a fotó. Juannal jammeltünk párszor, és ki tudja, mi sül ki ebből előbb-utóbb? Most arra várunk, hogy kicsit leülepedjenek bizonyos dolgok. Most még nem igazán mondhatok erről semmit, de a közönség pozitív üzenetei meghallgattattak. Olyan ez, mint a Vadnyugaton: leülepszik a por, és megtörténnek a dolgok. Soha ne mondd, hogy soha. És nyilván nem is Ttar néven fut majd a dolog..."
Pearcy a kérdéses dolgokkal alighanem arra a perre célozgathat, amely jelenleg DeMartini és Blotzer között folyik egy kaliforniai bíróságon: a gitáros azután perelte be a dobost, hogy az átnevezte korábban The Ratt Experience néven futó tribute-zenekarát Rattre. Az interjúban természetesen ez is szóba került Stephennel. „Valamit hadd tisztázzak: nem mi tehetünk erről az egészről, egyetlen személy döntéséről volt szó. Egyszerűen bele akarnak nyúlni a történelem menetébe. Ha soha többé nem játszunk, benne vagyunk a történelemkönyvekben. Ha valaki kíváncsi, ki mit tett itt, nézzen nyugodtan utána. Ez nem olyasmi, hogy ha valamit elégszer hallasz, akkor elhiszed. Szerintem ennél jóval okosabbak a rajongóink, szóval maradjunk is ennyiben... Mondom: soha ne mondd, hogy soha, és ennyi. Mind barátok vagyunk, mármint a legtöbben, és a mai napig egységesen kiállunk amellett, amit megteremtettünk. Nem az a célunk, hogy elkezdjük átvágni az embereket, meg lefikázni egyeseket, ez ugyanis éretlen dolog. Felnőtt emberek vagyunk, ez pedig üzlet, nem valami én-én-én szituáció. Vagyis időbe telik, mire elrendeződik a helyzet. Aki viszont kivárja ezt, arra jó dolgok várnak. Meglátjuk, mi történik... Nyilván nem beszélhetek egy olyan valaki nevében, aki arról akarja meggyőzni a közönséget, hogy mi soha nem is léteztünk, de mint mondtam, felnőtt emberek vagyunk. Óvatos lépéseket teszünk, átgondoltan döntünk. Ha valaminek meg kell történnie, az úgyis megtörténik. Nem arról van szó, hogy mindenáron játékban próbálunk maradni, vagy hogy egyáltalán szükségünk lenne erre, egyszerűen csak szeretjük, amit csinálunk. Ha a dolgok elrendeződnek, minden a legnagyobb rendben lesz, és szerintem el is fogunk jutni idáig. Ahogy mondtam: ha eloszlik a füst, mindenki tudni fog róla."
A Ratt Detonator lemezéről nemrég a Klasszikushockban is olvashattál.