Ha minden igaz, már holnap meghallgathatjuk az Iron Maiden első új dalát a szeptember 4-én megjelenő The Book Of Souls lemezről. Adrian Smith és Janick Gers gitárosok egy friss interjúban az album rendhagyó dalszerzési szakaszáról és a hangzásról is részletesen beszéltek.
„Nem próbáltunk össze semmit, és ez nem jellemző a Maidenben”, mondta Adrian Smith a The Quietusnak. „Egyszerűen csak mindenki hozta az ötleteit a stúdióba. Bruce-szal talán egy közös sessionünk volt, amiből meg is született a Speed Of Light meg a Death Or Glory, Steve-nek pedig szintén egy rakás témámat mutattam meg, amikhez szövegeket is írtam, de valójában inkább egyedül dolgoztam most az ötleteimen. A párizsi stúdiózás előtt nem is játszottunk együtt zenekarként.” A banda ezzel együtt is hihetetlenül büszke a The Book Of Soulsra.
„Fantasztikus album lett”, tette hozzá Adrian szavaihoz Janick Gers. „A zenekaroknak fejlődniük kell, más területekre kell tévedniük, folyamatosan ki kell terjeszteniük a határokat, és mi is mindig ezt csináljuk. Sokan azt mondják, hogy ó, a Maiden mindig ugyanúgy szól, de ez nem igaz: folyamatosan más ösvényeken haladunk, és ez a friss lemez sem kivétel ezalól. A dalszerzés például teljesen másképp működött ezúttal, hiszen általában lemegyünk a próbaterembe, ahol aztán három-négy hétig zenélünk együtt, majd különböző emberekkel a zenekarból kidolgozzuk a dalokat, de most másként ment a munka. Csak körvonalazott ötletekkel mentünk stúdióba, és ott raktuk össze a nótákat: ott tanultuk meg, próbáltuk össze és vettük fel mindegyiket. Ez pedig adott az egésznek egyfajta azonnaliságot, egy nagyon élő érzetet. Mindannyian más típusú ötletekkel rukkoltunk elő, zenei elképzelések széles spektrumával. Nem akarom, hogy önmagunk paródiájává váljunk. Ott van egy rakás csapat, akik legfeljebb egy dalt játszanak a turnékon az új lemezről. Tisztában vagyok vele, hogy a közönség szereti ezt, és sokan pont erre vágynak, de amit mi csinálunk, az másról szól.”
Produkciós szempontból szintén előrelépés várható az anyagtól. „Őszintén szólva pár régebbi lemezünk számomra kicsit alulpolírozott volt”, ismerte el Adrian. „Szeretem az erőteljes, súlyos zenéket, de azt is, ha van az éneken némi delay, meg ilyenek. De a keverésbe nem folytam bele, mert ez Kevin Shirley és Steve külön szereti csinálni. Viszont azt kell mondanom, őszintén elégedett vagyok a lemez hangzásával. Pont megfelelően köszön belőle vissza a nyers előadásmód, de kicsit csiszoltabban szól. Még az sem volt egyszerű, hogy Kevin effekteket rakjon a gitáromra, mert nem szereti az ilyesmit, csakis mindent egyenesen csinálna. Néha kicsit össze is kaptunk ezen, de a végeredmény nagyon jó lett. Ez talán épp annak köszönhető, hogy ötpercenként jártam Kevin nyakára!”
„A lemez nagyrészét élőben vettük fel”, mondja Gers. „Kevin érti, honnan származunk, és az élő megszólalásunk megörökítésére törekszik, egy valós hangzásra, nem pedig valami kompresszált amerikai gitársoundban gondolkodik. Én is a nyers gitárhangzás híve vagyok: bedugni a hangszert egyenesen az erősítőbe, nem pedig átfuttatni mindenféle torzítópedálokon. És Kevin nekem tetsző soundot állít elő. Ebből a szempontból egészen olyan, mint Martin Birch volt, aki szintén tökéletesen elkapta a stúdiós megszólalásunkat. Ez persze egyszerűnek hangzik: ott a zenekar a stúdióban, felveszed, és a felvétel pont olyan lesz, mint amilyennek élőben hallottad őket. Nos, tíz esetből kilencszer baromira nem! Ahhoz, hogy ez sikerüjön, különleges képességekre van szükség. Martin Birchnek annak idején a Wishbone Ashsel, a Deep Purple-lel és a Fleetwood Mackel is sikerült ez. Aztán vannak azok a producerek, mint például Mutt Lange, aki egyébként fantasztikus szakember, de ők inkább megcsinálnak egy hangzást: így jön létre a Mutt Lange-sound. De nálunk sosem működne az ilyesmi. Kevin pont a szöges ellentéte ennek a megközelítésnek.”
A dalok teljes listája az alábbi:
Első lemez:
01. If Eternity Should Fail (Dickinson) 8:28
02. Speed Of Light (Smith/Dickinson) 5:01
03. The Great Unknown (Smith/Harris) 6:37
04. The Red And The Black (Harris) 13:33
05. When The River Runs Deep (Smith/Harris) 5:52
06. The Book Of Souls (Gers/Harris) 10:27
Második lemez:
07. Death Or Glory (Smith/Dickinson) 5:13
08. Shadows Of The Valley (Gers/Harris) 7:32
09. Tears Of A Clown (Smith/Harris) 4:59
10. The Man Of Sorrows (Murray/Harris) 6:28
11. Empire Of The Clouds (Dickinson) 18:01
A lemez többféle dupla CD-n, tripla bakeliten és többféle digitális formátumban is kijön, a borítót Mark Wilkinson készítette. A felvezető single, a Speed Of Light elvileg holnap érkezik, de addig egy nyúlfarknyi, félperces részlet az egyik dalból máris meghallgatható. A zenekar Bruce Dickinson lábadozása miatt csak jövőre kezd turnézni.
Hozzászólások
Speed Of Light!!!!
http://www.jumpmetal.com/2015/08/iron-maiden-se-filtra-su-nuevo-tema.html?m=1
Produkciós szempontból szintén előrelépés várható az anyagtól. „Őszintén szólva pár régebbi lemezünk számomra kicsit alulpolírozott volt”, ismerte el Adrian. „Szeretem az erőteljes, súlyos zenéket, de azt is, ha van az éneken némi delay, meg ilyenek"
Végre! Az előző lemezek hangzásának legnagyobb hibája az volt hogy Bruce sávjára minimális effektet sem tettek. Ezért hangzott néha vékonynak, erőlködőnek. Érdemes összevetni énekhangzás szempontjából a DOD lemezt és a Bruce 2005-ös szólóanyagát Tyranny Of Soulst. Utóbbin nem úgy hangzik mintha a spájzban énekelne hanem van adva egy kis tér a hangzásának.
OK hogy puritán, élő hangzás, de ha három gitárt kell valakinek túlbömbölnie akkor nem szégyen egy kis delayt pakolni a hangjára.
Remélem amit holnap hallani fogunk igazolni fogják Adrian szavait.
Nagyon kíváncsi leszek a Bokk of Souls-ra, mert többnyire szerényen szoktak nyilatkozni a fiúk, de most nagyon büszkék a munkájukra.
Nagyon várom már :)
Szóval...azért elég erős túlzás, akárki is mondja azt, mert én még ilyet nem hallottam hogy a Maidenről ezt mondják. A Moterheadről és az AC/DCről igen, de az Iron Maidenről soha!