Egy áprilisi hétvégén Devin Townsend, a kanadai énekes-gitáros őrült-zseni hívását vártam, és közben azon bosszankodtam, hogy bár ronggyá hallgattam az új Strapping Young Lad lemezt, Devy mester szólóanyaga, az Accelerated Evolution az interjú időpontjáig nem pottyant be a szerkesztőségbe (azóta persze itt figyel).
Nem fárasztó egész nap interjúkat adni?
Ugyan, dehogy, a "munkám része".
A legszomorúbbal kell kezdenem, az új Devin album még nem ért el hozzánk Magyarországra...
Ó, ne!
De bizony, pedig várom ám már nagyon. De így látatlanban elmondanád, mi a legfontosabb különbség a Terria és az új lemez között?
Nos, azt hiszem, az új lemez mindaz, ami a Terria nem, és fordítva. A Terria egy utazás volt, hosszú nóták, álmodozás, ambient részekkel, furcsa elszállós betétekkel. Az Accelerated Evolution más. Kilenc normál hosszúságú dal, jó dallamokkal, megjegyezhető refrénekkel, jól összerakva, de sokkal egyszerűbb az egész. Azt hiszem, a legfontosabb vezérelv most az volt, hogy egy olyan lemezt csináljak, amit hallgatni szeretek, és nem olyat, amibe belegabalyodom. Azoknak a hallgatóknak akik amolyan belegabalyodósak, ott a Terria vagy az Infinity, de azt hiszem, ez a lemez egy sokkal közvetlenebb dolog, egy sokkal egyértelműbb érzelem-közvetítési mód. Emellett, azt hiszem, ha valaki még sosem hallgatott Devin Townsend lemezt, ez egy kifejezetten jó kiindulópont lehet, mert van benne kicsit minden anyagomból valami. De az is befolyásolt az elkészítése közben, hogy szimultánban dolgoztam a Stapping Young Lad lemezen is, és kifejezetten kontrasztot akartam a két anyag között, hogy a közönség érezhesse, hogy nem mentem el teljesen abba az irányba. Mindenesetre holtbiztos, hogy a következő saját nevem alatt megjelenő dolog is teljesen más lesz mint ez, szóval hallgasd ezt amíg lehet!
Pont ez lett volna a következő kérdésem: mégis milyen érzés volt az Strapping Young Lad és a Devin Townsend anyagon egyszerre dolgozni, hisz annyira különbözőek...
Az a helyzet, hogy kifejezetten élveztem a dolgot, a golyóimat ráncosra üvöltöztem egyik nap a Strapping felvételeken, aztán másnap felkeltem, mondtam magamban: "bazz, micsoda fejfájás", levánszorogtam a stúdiómba, bekapcsoltam a kis tévémet, ellazultam, és teljesen máshogy láttam neki a saját daloknak. "A szemétbe ezzel a gitárszólóval", meg ilyesmi. Aztán a következő napi ébredéskor újra elkezdett hiányozni a gitárszóló meg az üvöltözés, így hát mentem a Strapping felvételre, odaálltam a mikrofon mögé, és "waaaaaaaah". Szóval, az egyikből táplálkoztam a másikra és fordítva.
Ezek szerint az idő nem sürgetett a felvételek során?
Az idő mindig sürget, tudod, hogy van ez, az élet határidők nélkül... Ettől tudsz igazán inspirálatlanná válni!
Láttam a weboldalon, hogy most már Devin Townsend Band a helyes megfogalmazás. A Band mit jelent, igazi csapatot vagy téged és egy csapat session zenészt?
Egy csapat session zenészt, de olyanokat, akik maradnak is a csapatban, legalábbis remélhetőleg. Fontos, hogy ismerős arcok játsszák a zenémet, ha érted, mit akarok ezzel mondani.
Gene Hoglan viszont nem játszik az új lemezen.
Így van, mivel vele csináltam a Strappinget, és úgy éreztem, ezzel is szét tudom választani ezt a két munkát. Az viszont biztos, hogy a jövőben mindenféle zenéimet Gene-nel fogom csinálni.
Egyébként, ha mondjuk reggel felvernek álmodból és megkérdezik, ki vagy, mit válaszolsz inkább, a Strapping vagy a DTB énekesének vallod magad?
Mindkettő. Nagyon furcsa, de a karrieremben most értem el arra a pontra amikor nem tud meglenni egyik project sem a másik nélkül. Szóval, egy olyan fickó vagyok aki minden zenei próbálkozásából a legjobbat akarja kihozni, ennyi az egész.
Sokáig azt hangoztattad, hogy nem lesz új Strapping lemez, mi változott meg időközben?
Á... Tudod, tavaly a kék volt a kedvenc színem, idén meg a szürke... (nevet)
Oké, beszéljünk másról. A Strapping Young Lad (Deltás Fiatal Kölyök) név elég fura, nem? Van valami sztori emögött?
Olyasmi. Barátokkal álldogáltam valahol, mikor egy öreg hölgy csak úgy odalépett hozzám, és minden előzmény nélkül azt mondta nekem: "Micsoda deltás fiatal kölyök vagy te!" - szóval, valami ilyesmi. Egy vicces kiszólás arról, hogy ez vagyok én... és ha a név mögötti zenét figyeled, kifejezetten ironikus.
Tényleg, igaz, hogy lesz Strapping és Devin Band közös turné?
Nem csak lesz, már történik is! (közben csörög Devy mobilja) Ne haragudj, kérhetek két másodpercet?
Persze. (a háttérből hallatszik a beszélgetés, ami valahogy így hangzik: "Ahh... Ó... Uhh... Igen, de most interjúzom. Visszahívnál úgy 15-20 perc múlva. Kösz, haver." - majd Devy visszavette a kagylót)
Ne haragudj, pont Gene Hoglan keresett a másikon.
Semmi probléma, felvettük azt is. (vigyorgok)
Tényleg?
Bizony, leírom ezt is majd szorgalmasan.
(nevet) Oké, majd negyed óra múlva hív.
Szóval, most folyik a turné?
Tulajdonképpen épp vége, most jöttünk vissza róla.
Jesszusom, és Magyarországot jól kihagytátok?
Bocs... tényleg. Megyünk vissza Európába novemberben azt hiszem.
Együtt a két zenekar? És még az is lehet, hogy Magyarországot is megtaláljátok végre?
Úgy tervezzük, igen, ne félj, nem maradtok le róla, ha rajtam múlik. Hozzátok is kéne menni, tudom. Annyi hülye helyen voltunk már úgyis. (elakad a szava, nevet) Izééé, nem azt akartam ám mondani, hogy Magyarország hülye hely, na. Szóval, általában a koncertszervezőnk csinálja ezt az egészet, és a rutin az, hogy megyünk Németországba, a franciákhoz meg az angolokhoz. Ja, meg az olaszok, igen. Tudod, sajnos ott van a meghatározó piac. És ezért olyan helyeket is ki kellett hagynunk, mint a skandináv országok, Portugália, Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia (hoppá, el van maradva kicsit) Az a helyzet, hogy pont egy olyan turnéféleségen gondolkodom, amikor nem megyünk el az egyértelmű helyekre, a németekhez meg ilyesmi, hanem végigmegyünk az összes olyan országon ahol még nem voltunk. Az is igaz, hogy már vagy négy fülem nőtt az intenzív turnézástól, de nyúvadjak meg, ha nem csinálom meg ezt.
Olvastam, hogy a Strapping lemez egyik inspirációja a terrorizmus volt meg az USA-ban tavaly történtek. A háborút is figyelemmel kíséred? Lehet, hogy ez lesz a következő SYL lemez alapja?
Tudja a fene. Az élet inspirál, mindenféle hülyeség ami velem történik vagy amit látok magam körül. Ezeket egyszer mind rá fogom pakolni valamilyen lemezre. Csomó minden van most is a fejemben mindenféléről, amikor találkozom emberekkel, rajongókkal, de van valami nótakezdemény a pénzről is... Az élet megváltoztat folyamatosan, érted... Bármi jó vagy rossz történik velem, abból bizony zene lesz.
Kíváncsi vagyok, mi bukkan fel először nótaíráskor: gitárriff, énekdallam, esetleg szöveg?
Ööööhmmmm... Ööööööööööööhhhhhmmmm... Mondjuk legyen a gitárriff. Végülis az összes lemezemen a gitár a fő hangszer, még az énekdallamok is gitáron születnek néha. Még annál is több gitár van az életemben mint amennyit el tudnál képzelni. Szeretek például akkordokat játszani, hogy minden apró helyet betöltsenek. És ha csak egy kvintet fogok a gitáron, össz három hangot, akkor is ott vannak a billentyűk, amik tulajdonképpen a gitár többi húrjaként funkcionálnak. Szóval, mondjuk úgy, hogy minden a gitáron születik, aztán később szétosztódik az egyes hangszerekre.
Zeneileg mi inspirál? Mit hallgatsz, ha van szabadidőd. Tényleg, van szabadidőd?
Persze, kell, hogy legyen. Sok mindenfélét hallgatok. Countryt, jazzt, black metalt... Keresztény metalt... Gospelt... Bluest is, meg power metalt... De ugyanúgy hiphopot is, tánczenét, diszkót. Meg csomó reneszánsz zenét, Sztravinszkijt, Mozartot... Bármit! Király dolog, hogy kortól függetlenül születtek és születnek jó zenék. És még jó, hogy ezeket le is sikerült jegyezni... Én is ezen dolgozom, hogy az én jó zenéimet lejegyezzem.
Producerként is dolgoztál, lesz ennek még folytatása? Látsz mostanában olyan tehetséges új bandákat akikkel szívesen foglalkoznál?
Naná! Millió van. Szóval, ha tudsz jó zenekart, akik normális kiadónál vannak, hívj fel! Küldj emilt! Bármi megtörténhet. Az egyetlen kritérium azon kívül, hogy fantáziát látok a zenekarban az, hogy egy normális szerződése legyen. Sajnos abban a helyzetben még nem vagyok, hogy szerződés nélküli zenekarokkal is foglalkozzam. Sajnos ahhoz még kevés vagyok, hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos extra nehéz dolgokat is én intézzem, szóval, szeretek tényleg a producerségre koncentrálni. Ha a csapatnak van kiadója, akiknek meg pénze van rám, meg arra, hogy a bandát elreptessék esetleg még Vancouverbe is, akkor bármi megtörténhet. Persze néha még ilyenkor is letöröm őket, hiába no, én is csak egy bunkó hangulatember vagyok. (nevet)
Visszatérve a te terveidhez, mi lesz a következő lemez, Strapping, Devin, vagy valami teljesen más?
Egy EP-n dolgozunk épp a Strappinggel, amin egy adag koncertfelvétel lesz, meg feldolgozások, és egyéb szirszar, amivel tulajdonképpen le is akarom zárni a Strapping-korszakot. Utána egy olyan Devin Townsend Band lemezt tervezek ami igazából egyfajta musicalre emlékeztet, még Steve Vai is fog rajta szólózni. Király lesz!
Ezek szerint tartod a kapcsolatot Steve-vel?
Naná!
Tényleg, hallottam, hogy Kanadában terjed most ez a hülye fertőzés, amit jól megkaptatok Kínából. Nem félsz tőle?
Dehogynem, de mi a fenét tudok csinálni? Félek én mindentől, tulajdonképpen az egész életem arról szól, hogy halálra vagyok rémülve mindenféle hülyeségtől, de hát, nem tudsz elbújni, nem tudsz mit csinálni.
Na, ez akár lehet egy újabb téma a lemezedhez, nem?
Hé, ember, akár...
Oké, majd hívj a jogdíj miatt Na, lassan hagyom, hogy beszélj Gene-nel, már csak pár kérdésem lenne, de a következőért tuti megölsz. Egy ismerősömnek nem túlzottan tetszik, ahogy kopaszodsz a fejed tetején. Nem tervezed levágatni a hajad? (vigyorgok)
A fenét! (nevet) Pont ez az, most aztán addig növesztem a hajam amíg csak lehet! Ez az én módszerem, hogy a világba kiabáljam, "fuuuuck yooouuuu"...
Tényleg, mi lesz az első dolgod, ha most leteszed a telefont?
Hű... Hmmm... Tojni megyek! (nevet)
