Shock!

november 25.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Serj Tankian: „Nem várhatod el, hogy mindenki cordon bleu-t rendeljen”

Már harmadik hagyományos szólóalbumát jelentette meg a System Of A Down frontembere, Serj Tankian, aki a legutóbbi Imperfect Harmonies megosztó kísérletezése után ismét hagyományosabb, rockos vizekre evezett a Harakiri című friss anyag dalaiban. Noha Serj nekünk adott aktuális interjújában is többszörösen hitet tesz az egyéni alkotás szépségei mellett, de azért valahol mélyen nyilván ő is tudja, hogy mindezt nem tehetné meg ennyire szabadon a System Of A Down múltja nélkül. Ennek jegyében augusztus elején a tavaly reaktiválódott Systemmel is lebonyolít egy rövid amerikai turnét, de hogy a jövő mit hoz, azt egyelőre – állítólag legalábbis... – senki sem tudja. A Harakiri mindenesetre megérkezett, Tankian pedig ugyanolyan magabiztos vele kapcsolatban, mint előző produkcióit illetően.

Hogyan írnád le valakinek a Harakirit, aki csak a System Of A Downból ismer téged?

Talán a Harakiri az eddigi leginkább punk rockos lemezem, rajta egy csomó olyan nótával, amelyek azokat az időket taglalják, amelyekben élünk. Az első single, a Figure It Out talán a legsúlyosabb dal az albumon. Összességében elég széles skálán mozgó szónikus kalandok ezek a felpörgetett rockmuzsika keretein belül.

Hogy tekintesz vissza mai fejjel az Imperfect Harmoniesra?

Egy olyan teljesen egyedi hangzású lemeznek tartom, amit a legkisebb összetevőtől kezdve a legutolsóig én magam teremtettem. Olyan zene, amilyet korábban soha életemben nem hallottam. Nagy rajongója vagyok Ennio Morriconének és még egy sor hatalmas filmzeneszerzőnek, akik – különösen a '70-es években – iszonyú masszív, erőteljes filmzenéket alkottak, amikben szintén ott voltak a nagyzenekari megoldások mellett a rockzenei és egyéb elemek. Én is összekevertem a szimfonikus hangzásokat a rockkal, az elektronikus zenékkel, a jazz-zel, hogy megalkossam ezt a semmi máshoz nem hasonlítható fúziós albumot.

Az az album azért elég rendesen kapott hideget-meleget mindenfelé. Dühös leszel egy negatív kritikától, vagy nem érdekel a dolog?

Nézd, egy jó szakács egyformán képes készíteni egy állati finom pizzát meg egy cordon bleu-t is. De nem várhatja el azt, hogy mindenki cordon bleu-t rendeljen. (mosolyog)

Miben látod a legnagyobb eltérést az eddigi három szólóalbumod között?

Az Elect The Dead az első szólóban készített rocklemezem volt progresszíven dallamos himnuszokkal. Az Imperfect Harmonies meg egy fúziós album, a középpontban a nagyzenekarral. Ez pedig egy punk rock lemez szintén himnikus szerzeményekkel. Az egyik legérdekesebb kísérletem az volt, hogy miközben írtam a dalokat, előszedtem pár korábbi szólódalomat, és teljesen lemeztelenítettem őket, hogy aztán amolyan zenei újrafeldolgozásnak vessem alá a témákat. A hangszerelésben például nagyon bevált ez a módszer. Az iPademet pedig szintén eszközként használtam a zeneszerzéshez. Nagyon kedvelem azokat a zenei alkalmazásokat, amiket írnak manapság, és sokat kísérleteztem ezekkel a programokkal is. Három dal alapjai ezek segítségével születtek. Művészként az ember nem akarja állandóan ugyanazt a dalt megírni, folyamatosan keresed az újabb és újabb kihívásokat, és ez a dalszerzésre is áll. A legjobb módszer ilyenkor megismerkedni egy új hangszerrel, vagy egy olyan hangszerhez nyúlni, amit egyébként jellemzően nem használsz, amikor nótákat írsz. Mindegy, hogy ez a konkrét esetben akusztikus gitárt, zongorát vagy elektronikus kütyüket jelent, a lényeg annyi, hogy ezek a szokványostól eltérő kísérletek eltérő dalokat is eredményeznek.

Nem furcsa majdnem teljesen egyedül dolgozni egy albumon?

Nem. Sőt, szerintem pont, hogy természetesebb dolog egyedül dolgozni a zenén, mint másokkal – már eleve azért is, mert a legtöbb zenész alapvetően nem más zenészekkel él együtt! (nevet)

Nincsenek bizonyos veszélyei annak, ha az ember túlságosan magára marad a zenével?

Szerintem semmi veszélyes nincs abban, ha valaki szólóművész. Nyilván egy sebész esetében nem lenne tanácsos, hogy teljesen egyedül, stáb nélkül operálja meg a beteget, de ez azért más. Ha valaki kellően erős vízióval rendelkezik a saját dalait illetően, és a produkciós munkát illetően is vannak bizonyos tapasztalatai, szerintem jobb egyedül dolgozni. Amúgy a zenekarom, az FCC tagjai játszanak azért a Harakirin.

Melyek a kedvenc dalaid az albumról?

Az Occupied Tears, a Harakiri és a Cornucopia.

Úgy tudom, négy lemezen is dolgoztál párhuzamosan, méghozzá eltérő stílusúakon. Miért döntöttél úgy, hogy stílusok szerint bontod szét az új szerzeményeidet, és mikor jelenhet meg a Jazz-ic Christ, az ORCA és az elektronikus anyag?

Dalszerzőként szeretek különböző színekkel dolgozni a zenében. Minden egyes zenei stílusnak megvannak a maga egyedi kifejezésmódjai, amik passzolnak az adott irányzathoz. A rock erőteljes, a nagyzenekari muzsika sérülékeny, a jazz szexi, az elektronikus zene táncos, és így tovább. Ezer más jelzőt tudnék még mondani mindről. Ami a megjelenést illeti, folyamatosan tárgyalásokat folytatunk vizuális és terjesztési partnerekkel, hogy kitaláljuk, melyik lemez mikör jöjjön ki.

Ezek az anyagok hogyan készültek el?

A jazz albumon olyan nagyszerű jazz zenészekkel dolgozhattam együtt, mint a zongorista Tigran Hamasyan, Tom Duprey trombitás, Valery Tolstoy fuvolás vagy a hegedűs David Alpay. Küldözgettük egymásnak ide-oda a dalokat, és idén végre elkészült a munka. Egyébként már régebben is elég sok jazz nótát írtam. A nagyzenekari album, az ORCA az első klasszikus szimfonikus művem, hiszen az Elect The Dead Symphony nem nevezhető annak, még ha a hangszerelése szimfonikus is volt. Ezen a művön nagyjából az Imperfect Harmonies albummal párhuzamosan kezdtem el dolgozni. Jövőre valószínűleg élőben is előadjuk majd néhányszor. Az elektronikus projekt pedig a Fuktronic néven fut, és a Mindless Self Indulgence-ből ismert Jimmy Urine-nal közösen visszük. A lemez olyasmi, mintha egy brit gengszterfilm lenne, csak éppen film nélkül... Színészek, mindenféle kellemetlen, gyilkolászós dolog és csupa csúcsra pörgetett hangulat.

Tavaly életedben először felléphettél a szülőhazádban, Libanonban. Milyen érzés volt otthon játszani?

Libanon egyetlen más országhoz sem hasonlítható a világon. Óriási volt ismét ott járni, ahol az első lépéseimet is megtettem gyermekkoromban. Hét éves voltam, amikor kivándoroltunk... Ami a konkrét koncertet illeti, a Libanoni Nemzeti Szimfonikus Zenekarral játszottam, és egyébként rengeteg rockrajongó él az országban.

Örményországban szintén jártál tavaly...

Igen, ott is a nemzeti operaház nagyzenekarával léptem fel Jerevánban, egy nonprofit technológiai központ megnyitóján. Fantasztikus a hely, és 11 ezer ember gyűlt össze, hogy részt vegyen a koncerten! Az is egy óriási buli volt. Emellett szintén tartottam egy ingyenes előadást, ahol az aktuális örményországi ügyekről esett szó, de állami vezetőkkel is találkoztam.

Afféle nemzeti hősnek számítasz arrafelé a System Of A Down többi tagjával együtt, igaz?

A zenekart és engem is nagyon-nagyon megbecsülnek Örményországban, igen.

Tony Iommi és Ian Gillan Rock Aid Armenia projektjéről hallottál?

Természetesen, és nagyszerű kezdeményezésnek tartom. Egy zeneiskolát támogatnak Gyumri városában az erőfeszítéseikkel. Ezt a sulit egyébként mi is igyekeztünk támogatni a magunk eszközeivel, igaz, más módokon.

Ha felkérnének, csatlakoznál a projekthez?

Persze! Nagyon szívesen dolgoznék velük együtt e célok érdekében.

Úgy tudom, írtál egy Prometheus Bond című rockoperát is. Ehhez honnan szerezted az inspirációt? Netán nagy musicalrajongó vagy?

Amikor Steven Sater megkeresett a Prometheus Bond ötletével, még nem igazán voltam oda ezért a világért. Magát a forgatókönyvet viszont roppant erőteljesnek és intelligensnek találtam, és szerettem volna megbizonyosodni arról, hogy tényleg bármilyen stílusban képes vagyok zenét alkotni, amilyenben csak szeretnék. Igent mondtam, és fejest ugrottam a projektbe, amiből aztán életem egyik legfantasztikusabb zenei élménye bontakozott ki. A témák között egyaránt vannak rockos és jazzes pillanatok, nagyzenekari, komolyzenei megfejtések és zajos dolgok. Öt héten át futott a darab Bostonban, a Harvard Oberon Theaterjében, most pedig a musicalek fővárosába, New Yorkba is át szeretnénk vinni.

Milyen érzés volt tavaly ismét összejönni a System Of A Down tagjaival?

Óriási! Hihetetlenül jól éreztük magunkat együtt a turnén, és szerintem jobban szóltunk, mint valaha.

Mi a legfőbb különbség egy Serj Tankian szólókoncert és egy System buli között?

Számomra nincs olyan nagy eltérés. Felmegyek a színpadra, aztán professzionális zenészbarátokkal játszom a nagyszerű közönségnek. És mindkét esetben nagyon jól érzem magam.

Új albumot eszerint egyelőre nem is terveztek?

Még semmiféle tervet nem kovácsoltunk ezzel kapcsolatban. Ha elérkezik a megfelelő időpont, amikor mindannyian megfelelő hangulatban leszünk a dologhoz, akkor majd beszélünk róla. Ez az időpont viszont egyelőre még nem érkezett el.

Jammelgettek esetleg a többiekkel új System dalötleteken vagy témákon?

Ez idő szerint nem.

Mi a következő lépés a lemezmegjelenés után?

Először az Államokban lesznek koncertjeink a nyáron, ősszel pedig Európába is átmegyünk a lemezzel. Utána pedig jövőre remélhetőleg egy világkörüli turné következik majd. De két hetet a Systemmel is koncertezem majd augusztusban a keleti parton, és így bezárul a tavaly elkezdett újjáalakuló turnéval megkezdett kör.

 

Hozzászólások 

 
+1 #8 torta 2012-07-31 18:09
Idézet - matheusthemaggo t:
Idézet - torta:
Viszont a Scars On Broadway debütje pl. szerintem egy tök szórakoztató lemez, pedig az is SOAD-közeli prodzsekt. Akkor már sokkal-sokkal inkább az.


A SoB nekem is nagyon tetszett, bízom benne hogy lesz folytatása!


...Akár System Of A Down néven, ezzel az ürgével a fronton. Kompromisszumké pes vagyok, na ;)
Idézet
 
 
+1 #7 matheusthemaggot 2012-07-31 10:57
Idézet - torta:
Viszont a Scars On Broadway debütje pl. szerintem egy tök szórakoztató lemez, pedig az is SOAD-közeli prodzsekt. Akkor már sokkal-sokkal inkább az.


A SoB nekem is nagyon tetszett, bízom benne hogy lesz folytatása!
Idézet
 
 
+7 #6 Assassin 2012-07-30 23:03
Idézet - torta:
Na nézd már, melyikünk személyeskedik...

Egy kérdésem van csak, torta:
Ha annyira "vérlázítóan antipatikus", akkor áruld el, mi a csodáért hallgatod?
Mazochita vagy? :D :(

Ha nekem nem jön be valami/valaki, nem hallgatom és kész. Elfogadom, hogy nem tetszhet minden.
De nem kezdek el firkálgatni a fórumba olyan ostobaságokat róla, hogy "nagyképű nulla", meg "golyót neki".
Tudod miért nem? Mert nem vagyok agyatlan TROLL. :)
Idézet
 
 
-1 #5 torta 2012-07-30 19:06
Idézet - Assassin:
Mielőtt ítéletet mondasz valamiről, előtte nem árt utánajárni az adott dolognak..


Na nézd már, melyikünk személyeskedik...

Elárulom, hogy minimum egyszer mindegyik szólólemezét végighallgattam (ezt is), még ott se volt skip track, ahol megérdemelte volna, mert hát adjunk neki egy esélyt. (Na jó, kivéve a tömény giccsparádé szimfonikus koncertlemezt, azt az első másfél szám után ordítva töröltem le). Őszintén szólva a zene elég semmilyen, nem rossz, de érezhetően úgy lett megírva minden, hogy aládolgozzon az énekesnek. Aki nekem vérlázítóan antipatikus, ez van.

Viszont a Scars On Broadway debütje pl. szerintem egy tök szórakoztató lemez, pedig az is SOAD-közeli prodzsekt. Akkor már sokkal-sokkal inkább az.

(u.i. az NEM vélemény a világról, hogy világbéke, szemét multik, köcsög politikusok, továbbá kenyeret az éhezőknek.)
Idézet
 
 
+4 #4 Assassin 2012-07-30 17:57
torta, te melyik bolygóról jöttél??? Ahh... már tudom: a "Megmondom a tutit" bolygóról... :D :(
Serjnek is és a SOAD-nak is mindig is megvolt a véleménye a világról és azt el is mondta. Ez az új Harakiri album egyébként követi a SOAD vonalat, és némi irónikus humor is megbújik a szövegekben...

Mielőtt ítéletet mondasz valamiről, előtte nem árt utánajárni az adott dolognak.. Mondjuk meghallgatni az adott albumot. :)
Idézet
 
 
-6 #3 torta 2012-07-30 17:19
Idézet - matheusthemaggo t:
Idézet - torta:
nagyképű nulla a fickó, mindhárom szólólemeze = fos zene, primitív "megmondós" szövegekkel, kovácsákosi művészkedéssel. golyót neki


Ember, te milyen zenét hallgattál?


Ember, semmi szükség még egy Jello Biafrára, pláne humor és jó számok nélkül.
Idézet
 
 
+3 #2 matheusthemaggot 2012-07-30 13:25
Idézet - torta:
nagyképű nulla a fickó, mindhárom szólólemeze = fos zene, primitív "megmondós" szövegekkel, kovácsákosi művészkedéssel. golyót neki


Ember, te milyen zenét hallgattál?
Idézet
 
 
-15 #1 torta 2012-07-27 09:32
nagyképű nulla a fickó, mindhárom szólólemeze = fos zene, primitív "megmondós" szövegekkel, kovácsákosi művészkedéssel. golyót neki
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Slayer - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

After All - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.

 

Wackor - Budapest, Kultiplex, 2005. október 8.