Öreg progger nem vén progger. John Wetton, a King Crimsonból, Asia-ból és még egy rahedli más ős-prog legendából ismerős bőgős-énekes (-ésatöbbi) jó sok évig csak mindenféle válogatásokat, koncerteket és feldolgozáslemezeket bírt szülni, de most valahogy kifigyelt belőle egy teljesen új lemez 11 új dallal.
megjelenés:
2003 |
kiadó:
InsideOut / Record Express |
pontszám:
7,5 /10 Szerinted hány pont?
|
Persze itt is, mint a mostanában elemezgetett prog zenekarok nagy többségénél, a progresszív zenék őskora volt az irányadó - igaz, ha valakinek, hát John barátunknak tényleg van jogalapja innen "táplálkozni". Szóval, a lemez. Wetton múltjából leginkább az Asia áll legközelebb a dalok hangulatához, inkább ős-AOR ez, mint prog, sok közép-lassú dallal, billentyű hegyekkel, vokálokkal, meg ilyes. Ebben sincs tehát sok újdonság, de persze egy jó ötvenes, meglett embertől ne is várjunk hatalmas újításokat. Sok helyen még az Asia-nál is szoftabb az anyag, filmzenékre vagy musicalekre emlékeztet. Azért nem rossz ez, csak... nem túl fogós, na.
Nem. Revideálom magam (deszépenmongya, fiatalembör). A hatos track (Nothing's Gonna Stand In Our Way) simán sláger, csak hát, elmúltak azok az idők, amikor ilyesmit adásba szerettek tenni a rágyióban. Öreg vagyok, hiába, no. Hüpp. Az I Lay Down meg szimplán szép. Olyan szerelmes-vágyakozós. A When You Were Young címezetű záró dal pedig egy királyul felépített, sokszólamú a-capella éneklés, némelyest a régi Queent vagy gospeleket juttatva a műveltebb rokkeremberek eszébe. A kevésbé műveltek meg úgyse olvassák ezt itt ni. Ugye.
Jól szól a lemez természetesen, erre egyrészt John több évtizedes tapasztalata a garancia, másrészt a gigabillentyűs, Clive Nolan neve is, aki nem csak vendégzenészként nyomul, de a szerzővel közösen producerként is jegyzi az anyagot.
Na, hetes vagy nyolcas? Mittomén. Hetes és egy pálinka. Mármint feles. Na.