A koponyás borító és a cím miatt, ami magyarul annyit tesz, hogy "Az élettel szembeni undorhoz", sokáig pihent a fiókban a cd. Aztán csak meghallgattam és kellemes csalódás ért. Ugyan a stílust nem megváltó lemezről van szó, de nem is egy tucatbanda próbálkozásairól.
megjelenés:
2006 |
kiadó:
Aftermath Music |
pontszám:
8 /10 Szerinted hány pont?
|
Stílusban old-school, norvég jellegű black metal ez. Az anyagot pedig olyan csapatokhoz tudnám hasonlítani, mint pl. a Marduk, vagy a Gorgoroth, sőt időnként a korai Tormentor is felsejlett az agyam mélyén... A Til Avsky... a csapat első teljes hosszúságú lemeze, és bizony bevallom, kíváncsi lettem a folytatásra.
A hangzás talán a legutóbbi Darkthrone-hoz hasonló, sikálós necro gitárfutamok, zörgő, csörömpölő dobtémák, néha picit hosszúra sikerült számokkal, de valahol mégis tetszik. Neievrut - a vokalista - károgása viszont bántja a fülemet, de szerencsére hosszasan találhatóak a zenében instrumentális részletek, lassan bontakoznak ki a számok, sok a lassulós-hömpölygős gitárfutam, melyek jól kidolgozottak, egyáltalán nem jellemző rájuk a blackben annyira sokszor előforduló minimalitás. A komótosabb témák néhány helyen pedig kifejezetten szomorúak, van egyfajta hangulata tehát a lemeznek, és ez becsülendő dolog ebben a műfajban.
Rednord és Ciekals gitárosok munkája mindenesetre említésre méltó, a hangulatot leginkább az ő összehangolt témáik hozzák, a ritmusszekció sokszor zajmassza, ami elvétve kaotikusnak tűnhet. Érdemes azonban többször meghallgatni a lemezt, pláne a régivágású black metal fanoknak.