Igen érdekes evolúció révén jutott el jelenlegi állapotába a Vented. Bizonyos tekintetben az Omega Diatribe gitárosa, Hájer Gergő Audionerve szólóprojektje jelentette hozzá a kiindulási alapot, aztán bekerült a képbe az azóta tragikusan elhunyt Joey Jordison, és ha nagyon össze akarom mosni a dolgokat, valahogy belecsúszott a sztoriba a Sinsaenum is. Mindez persze pontatlan leegyszerűsítés, de a lényeg, hogy Gergő mellett végül Sean Zatorsky énekes (Daath, Sinsaenum, ex-Chimaira), Austin D'Amond dobos (Devildriver, Bleed The Sky, ex-Chimaira) és Simon C. Bondar billentyűs/sampleres (White Tiger) alkotja a formációt.
Ami, rögtön megjegyzem, lényegesen többre lenne hivatott a projektműködésnél a bemutatkozó lemez alapján. A Cruelty And Corruption ugyanis túlzás nélkül igen erősre sikerült, és bátran ajánlom bárkinek, aki vonzódik a 21. század amerikai extrém metáljához. Mivel Gergő a fő dalszerző, ebben természetesen nincs semmi meglepő. Ám miközben az Omega Diatribe tördeltebb, agyasabb, betegebb, poliritmikusabb vonalon mozog, az Audionerve-ben pedig rejlett egy határozott nosztalgiafröccs a '90-es évek groove metaljának ízeivel, a Ventedben kicsit megint más szögből közelítünk a dolgokhoz. A zene természetesen itt is durva, ám az Omegánál direktebb, az Audionerve-nél pedig egy fokkal modernebb az összkép.
Úgy tudom, Austin D'Amonddal – amolyan főhajtásként – bevallottan igyekeztek közelíteni a dobtémákat Joey Jordison stílusához. Ez sikerült is, és végig a Slipknot a legmeghatározóbb párhuzam az egész anyagon, ezen belül is az első lemez és az Iowa világa. Kópiáról ugyanakkor nincs szó, és mindenképpen a Vented javára írandó, hogy elég könnyen fogható az adás. Okosan megírt, aprólékosan kidolgozott a zene, mégis kimondottan direkt, egyenes vonalú az album, a dalok átlagos játékideje négy perc körül mozog, Sean pedig számos fogós énekdallamot csempészett az agyszaggató, gyaluló riffelés meg az intenzív dobtémák közé. Ezek néhol a Slipknotot (The End Game), máshol az Alice In Chainst idézik (My Desire, Requiem For Myself), de mindig ülnek, és némiképp oldják is az album folyamatos préshatását.
Pihenőt ugyanis abszolút enged a Vented, baromi tömény, masszív az egész Cruelty Of Corruption. Ezt a jelleget a túlzás nélkül remekül elkapott, zúzda gitár- és dobsound is csak tovább erősíti. Így jutunk el oda, hogy az elektronikával is vastagon átitatott, általános töménység tekintetében az összhatás végül közel olyannyira chimairás, mint slipknotos: Mark Hunteréknél zajlott efféle folyamatos és bénító, kivédhetetlen támadás az agy, a fül meg az idegrendszer ellen. Ezek a párhuzamok ugyanakkor nem kizárólagosak, mert például a Flawless nyitányában és a The Darknessben a God Forbid is egyértelműen visszaköszön, és Gergő néhol azokból a bizonyos djentes, tördelt témákból is becsempészett egyet-egyet a dalokba. Viszont a nyilvánvaló hasonlóságok mellett is van az albumnak egy egységes vezérfonala, és biztos vagyok benne: ha lesz második lemez (legyen!), még jobban kikristályosodnak majd rajta a Vented saját fogásai.
Egyetlen problémám azért akad a lemezzel: az említett kérlelhetetlen szigor miatt egyvégtében hallgatva egyszerűen elfárad az ember a végére. Dalonként vagy kisebb adagokban haladva ez nem gond, de sajnos nekem ebből a szempontból old school – vagy avittas, ahogy tetszik... – a szemléletem, a mai napig komplett albumokban gondolkodom. És innen nézve egyértelműen sok a bónusszal együtt tizennégy dal és az 53 perc. Két-három számot simán le lehetett volna csípni az anyagból (elég egységes a színvonal, szóval nem tudom megmondani, melyikeket), bár lehet, hogy már az is elég lenne, ha valamelyik pusztító durvulat helyére beiktatnak pihenőként középtájt egy lassabb, atmoszférikusabb tételt. De a kevés, ám hangulatos gitárszóló például mindenütt sokat dob a zenén, ez is határozottan jó színesítési irány lehet.
Mindazonáltal ha szereted a modern, brutál muzsikákat, egyértelműen ajánlott hallgatnivaló ez a lemez. Remélem, nem merül ki ennyiben a Vented sztorija, bőven van még kakaó ebben a formációban a jövőre nézve is.
Hozzászólások
Nagyon helyes.