Killjoy (Necrophagia), a Mayhemes Maniac és az Immortalból ismert Iscariah szűrte össze a levet, ennek eredménye ez a nyersen megszólaló, nem egészen negyven perces Wurdulak durvulat. Nem a gyors és még gyorsabb tempók halmozása jellemző (természetesen akadnak ilyenek is), az átgondolt black-thrash témázás legalább ennyire meghatározó, ének címén pedig tipikus károgást hallunk túlnyomórészt.
megjelenés:
2002 |
kiadó:
Season Of Mist |
pontszám:
9 /10 Szerinted hány pont?
|
A nyitó Rescued By Oblivion és a Unified Global Misantrophy példázza talán a legjobban a thrash irányultságot, utóbbi nyíltan Slayer-eredetű riffelést rejt. Az album a közepére, második felére "feketedik meg" igazán. A Sin Eaternek még csak egyes témái gyorsak, a Perpetual Domiation azonban már vérbeli black-thrash robbanóelegy, míg a The Exquisite Taste Of Selfishness tisztán black metal. Helyenként lassabb betétek, akusztikus részek enyhítik az agressziót, de ez tényleg csak átmeneti állapot. A Revelations váltogatja a legvadabb, legszélsőségesebb módon a különböző tempókat és témákat és a záró Severed Eyes... is elég extrém a maga módján, az itt hallható szintidallamokat előbb fojtott, suttogó hangok kísérik, majd a végén valóságos haláltusa "teszi tönkre" a számot.
Miután egy sima előzetes CD áll csupán rendelkezésemre, a szövegvilág alapos kivesézésére nincs lehetőségem, viszont a borító mindenképpen megér egy külön elemzést. Nos, a kép egy különösen kegyetlen módon meggyilkolt apácát ábrázol, akinek holló vájja a szemét! Ebből már lehet következtetni... Az underground metalos tábornak igazi csemege!