Jesse Leach szerint súlyos tévedésben van, aki abban a hitben él, hogy a Killswitch Engage-szintű zenekarok tagjait felveti a pénz. A frontember szerint a turnékon is általában csak a merchnek köszönhetik, hogy egyáltalán keresnek valamit.
„Az emberekben egyszerűen nem tudatosul az anyagi helyzetünk: egy csomóan azt hiszik, hogy visszatértem a Killswitchbe, és most gazdag vagyok”, mondta Jesse a Hatebreed-frontember Jamey Jasta podcastjében. „Az a mi egyetlen szerencsénk, hogy ott vannak a turnék, ahol azért egyenesbe szoktunk jönni a merchnek köszönhetően. Pontosabban a srácoknak köszönhetően, akik 20-30 dollárokat költenek egy pólóra, egy CD-re, egy csuklószorítóra, egy övcsatra vagy akármire, amit kínálunk nekik. Ezek az eladások azért elég komolyan megváltoztatják a helyzetünket a turnék végére. És amikor befutnak az eredmények, az ember megkönnyebbülten fellélegezhet, mert amikor éppen turnézol… Úgy értem, remélhetőleg mindenki tisztában van ezzel, de aki esetleg nincs: egy zenekar esetében néha annyi pénz megy el a turnéköltségekre, hogy nem is keresel rajta semmit, hiszen épp eleget fektettél előtte a színpadi showba, a turnébuszokba vagy akármibe. Így aztán nagy dolog, ha valaki pólót vagy CD-t vesz. Az ilyesmi segíti elő igazán, hogy egy zenekar hosszabb távon is képes legyen működni, és a turnézásról is az efféle eredmények alapján döntenek.”
A Killswitch Engage jövőre várhatóan nekifog a tavalyi Disarm The Descent folytatásának, az utóbbi hetekben azonban az HBO által készített Trónok harca válogatáshoz rögzítettek egy új szerzeményt.
Hozzászólások
én meg ezerszer inkább lemezen fülelek valamit, minthogy elmenjek koncertre egy kisebb halláskárosodás ért :)
nem vagyunk egyformák
Ezek tipikusan koncerzenekarok , akiknek a lemezeik azért messze nem olyan jók, mint a csapat maga élőben. Nekem a Death Angel volt hasonló "csalódás". Fergeteges, sodró koncert, hú, már mentem is a cédéért és kiderült, hogy lemezen gyenge, mint a harmat.
Ezerszer elmondtam, elmondom ezeregyedszerre is, nem a közönség a szemét, ha a lemezetek nem ér meg három ezer forintot. Nincs túlárazva, nem erről van szó. Egyszerűen olyan zenét kell játszani, amire az ember nem sajnálja a pénzt. Sajnos a jelek szerint a Disarm nem ilyen lemez volt.
Egyetértek. Magam is gyakran veszek valamit a merch pultnál pontosan a fentiek miatt.
En is szivesen veszek valamit minden koncerten, mert tudom, hogy kozvetlenul a zenekar zsebebe megy.
Rábasztál. Ott lakom. :-)
Ennyi erovelkoltozz a 8. keruletbe es szokd meg, hogy kirabolnak allandoan....
Minden évben van évértékelőnk, a Kultúrshock rovat alatt találod meg őket. Valamikor januárban kerül ki az idei évről a listánk.
Az idei lemezek közül kb 5-8 lemezt vettem. Vettem többet is, de azok nem idei kiadásúak és sajnos ezekből a lemezekből voltam kénytelen többet venni...
Ja! amúgy lesz a shock magazin részéről egy amolyan év végi toplista? édekes lenne, engem és még sokakat érdekelne, hogy a szerkesztőség szerint melyek voltak az idei év legjobb lemezei. :)
Természetesen ez nem alkalmazható minden lemeznél és bandánál, de exkluzív artwork (elnézést az ékes magyarért), vagy valami más simán elképzelhető és inkább motivál vásárlásra. Szerintem.
azok a csapatok, akik eladogattak régen 1-200 ezer lemezt, azok mentek a levesbe, szorultak kvázi underground-ba, nem halnak persze éhen, csak kénytelenek állandóan koncertezni a megélhetésért, ami persze a rajongóknak rohadt jó, csak a kreatív munkának, az alkotásnak nem kifejezetten tesz jót(persze aki a koncert utáni bulizásokról, dugásokról ír nótákat, annak ez aranybánya, de nem mindenki ilyen), ezért aztán sokszor a lemezek is olyanok, amilyenek