Már nem kell sokáig várni a Slipknot ötödik lemezére, a .5: The Gray Chapterre, hiszen az év minden bizonnyal legfontosabb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó metal-megjelenése október 21-én esedékes. A csapat még mindig nem árulta el, kik alkotják az új ritmusszekciót, de Corey Taylor egyik friss nyilatkozatából már legalább azt nem ködösítette, amit nincs is értelme...
Mint arról mi is beszámoltunk, a The Devil In I videóklipje alapján elég sokan észrevették, hogy a Slipknot új basszere Alessandro „Vman” Venturella, a Krokodil muzsikusa lehet, aki azelőtt gitártechnikusként segítette a Mastodont és a Coheed And Cambriát. Mindezt abból sikerült beazonosítani, hogy a banda elfelejtette elfedni a basszer jellegzetes kéztetoválásait. Corey Taylor énekes most sem mondta ki konkrétan, név szerint, hogy Alessandro a Slipknot új basszere, de egy másik, női Corey Taylor (!) által vezetett Las Vegas-i beszélgetős showban, a Corey Taylor Talksban már természetesen nem tagadta, hogy ő szerepelt a klipben.
„Az új emberek még nem hivatalos zenekari tagok, de olyan zenészek, akik velünk játszanak”, magyarázta. „Majd az idő dönti el, hogy teljes jogú taggá válhatnak-e. Ebben a zenekarban ezt ki kell érdemelni, egy posztot nem adnak csak úgy oda, meg kell érte dolgoznod. És eddig mindketten nagyszerűen teljesítettek, élvezzük a velük való közös zenélést. De még igyekeztünk titokban tartani, kikről is van szó. Bár persze nem teljesen, hiszen a tetoválásokat máris észrevették. Én meg eléggé fel is húztam magam ezen, hiszen miért nem adtunk rá egy kesztyűt? Pedig odafigyeltünk a dologra: csuklyát meg maszkot viselt, mondtuk is, hogy ez kemény, nagyon jó. A tetkóit, amiket mindenki lát, azokat meg bezzeg elmulasztottuk elrejteni…”
Az énekes továbbra sem kommentálta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Joey Jordison helyére Jay Weinberg, a Madball volt dobosa került. „De nem Chris Adler az”, tette hozzá a brit Metal Hammernek. „Imádom Christ, de nem ő az. Viszont imádtam, amikor az interjúkban előadta magát, amikor erről kérdezték, halálra röhögtem magam!”
A zenekar október végén nagyszabású, teveürülékkel illatosított metalfesztivált rendez a kaliforniai San Bernardinóban Knotfest néven, majd október 29-étől, Prepare For Hell címmel indulnak észak-amerikai turnéra a Korn és a King 810 társaságában.
Hozzászólások
Tudom én, hogy idő, meg hogy közel negyvenévesen gáz huszon-harminc akárhányat imitálni, de ami nem megy, azt kár erőltetni. Iowa, ugyan már... Messze van az.
Nem az a baj, hogy nem darálnak, hogy Corey Taylor nem üvölti szét a torkát, hanem hogy nincs ötlet és nincs kedv. Amit eddig hallottam az új albumból (még nem tudtam végighallgatni) , az bizony vékonyka. Lehet, hogy modern metál meg Iowa-hangzás, de ettől mégis csalódás, mert ahogy már korábban is írtam egy másik topikban: nincs tartalom.
Az ember igazából csak abból tud kiindulni amit a zenekar (jelen esetben Corey) lekommunikál. 2014-ben felhozzák az Iowa életérzést az új album kapcsán majd kiteszik a Negative One-t: nehéz volt nem reménykedni, még ha el is lett mondva hogy nem CSAK olyan lesz az anyag. Az én véleményem amúgy nemigen számít mert az Iowa-ig voltam rajongójuk középiskoláskén t és csak egy észrevételt fogalmaztam meg a keménységgel kapcsolatban. Nyilván nem várható el az akkori attitűd, ezért is volt meglepő egy ilyen szintű igérgetés így semmiféle csalódás nincs bennem. Nem azt kaptam amit vártam de az ősfanatikusok és az újabb generációnak biztos fekszik mert ennek a kornak szól, hallani hogy eredetibb és kiforrottabb az újkori nu metál csapatok zöménél. Azért is irtam hogy a lemez minősége egy külön kérdéskör - ezt már/még nem a magamfajtának írták és alighanem nem is fogják már soha.
Ezalatt azt értem, hogy az albumon vannak veretősebb, csupa ordibálás számok, ami emlékeztet az Iowa tempójára, hangzására, meg vannak lágyabb, dallamosabb számok, amik meg Stone sour. Amúgy hallgasd meg Stone sour -Reborn c. számát, egy Slipknot számnak is simán elmenne, annyira jól megcsinálták.
Jó a Stone sour is.
Vannak hébe hóba! áthajlások a két zenekar közt. Nyilván összességében nem ugyanaz.
De az új albumon érződék a két hatás /Iowa,S.Sour./
De egyik sem teljesen fedi nyilván.
Nemtom miért, de első hallásra annyira nem ájultam el.
Devil in I messze a legtetszetősebb nóta az albumról.
Ottvan a Custer, ami meg olyan ugatós,kántálós mint a Get this pl..
Van némi multidézés, de inkább csak önismétlés, néha egykét jó villantással ez az album.
Persze én már verem a seggem örömömben, ha van 3-4 fogós/abb/ szám a mai albumokon, akkor már nyert ügy, annyi tölteléket tolnak bele, ötlet hijján. Ritka a maxos album mostanában sajnos. Zenekarok kiégőben. Nem mind!
Ez alapján ez az album elmegy.
Azt az utálatot, és dühöt, keserűséget,ami t az iOWA vagy a 20on évesen felgyülemlett "basszunk szét" attitűdöt, megcukrozva némi kox-szal és nem kevés szesszel, nem fogják úgysem megismételni. Nem is akarják. Hülye, aki másfél évtized távlatából közel 40 éves emberektől ugyanazt várja. Az, hogy Corey "médiaripacs" Taylor elpofázza, hogy iowa hatások ,az egy dolog. Gyanítom, a többiek véleményét nem 100%-ban tükrözi.
Szerintem semmi szégyellnivaló nincs ezen a lemezen. Legalább sikerült az olyan Slipknothoz mért "fiaskókat" elkerülni, mint a Snuff, Dead Memories és társaik. Tökéletesen balanszírozott modern metál. És ha már nagyon hasonlítgatni akarunk, akkor iowa-vol3 kombó pár kevésbé tapadós all hope dal és ennyi.
Ahhoz képest, hogy milyen alapemberek estek ki, szerintem tisztes munka ez és van benne annyi kraft, hogy ha leállna Paks, még egy ideig termelné az energiát.
Természetesen semmi baj azzal, ha neked nem tetszik, de ne menjünk már vissza a múltba. Gondolom, akkor az autód helyett szívesen közlekednél lovaskocsin a földúton.
Kemény? Lófasz az első kettőhöz képest. A korábbi Iowa-s hasonlitgatások tükrében legalábbis nevetséges. Az hogy jó lemez lett-e megint más kérdés. Van pár oldskool feeling rajta (én ezért vártam) de amúgy nagyobb részt az újabb vonal.
Inkább vol3 jellegű lett, az iowa-ból kevés van benne, nagyon érződik joey és paul hiánya, nem rossz lemez, de az első kettő mércéjét nem üti meg
Ez olyan messze van a Stone Sourtól, mint én a teveszarszag imádattól. :)
Ne üljetek fel a szövegnek. Kemény az album, mint Tarzan talpa!! Na meg persze pokoli jó.
Dallamosabbak jobban bejöttek.
uj Godflesh is megvolt mára. Az is felemás. Alapzaj fasza, vokál bealszok.