Rég hallhattunk Damond Jiniyáról, aki Zak Stevens távozását követően magához ragadta a Savatage mikrofonját, most azonban a brazil Roadie Crew interjút készített az énekessel. Damond meglehetősen keserűen nyilatkozott a régóta tetszhalott Savatage mögötti agytröszttel, azaz Jon Oliva énekes/billentyűssel és Paul O'Neill producerrel ápolt viszonyáról.
„Igazi felszabadulás volt, amikor a Savatage befejeződött", mondta Damond Jiniya az interjúban. „Az a vonat a feledés irányába haladt, és ennek sajnos a rajongók estek áldozatul. Leginkább az fáj, ahogy Jon Oliva kivonult abból a barátságból, aminek a megszilárdításán olyan keményen dolgoztunk. Paul O'Neill és Jon egészen 2009-ig mindig arról biztosítottak, hogy minden a legnagyobb rendben van. De most már nincs köztünk kapcsolat. Az emberekben nehéz megbízni, főleg a zeneiparban... Egy csomó dolgot mondtak nekem, hogy elérjék a céljaikat, aztán egyszerűen magamra hagytak kint a hidegben."
Damond saját bevallása szerint néhány évvel ezelőtt egy interjúból tudta meg a Savatage végleges jegelését, illetve azt, hogy szolgálataira a jövőben sem tartanak igényt. „Azonnal megkerestem Pault és a menedzsmentet, de az ügyintéző lepattintott, és annyit mondott, lépjek túl rajta... Utána belső forrásokból úgy értesültem, a korábban évekig tartó lebegtetésnek az volt az oka, hogy elkerüljék a negatív sajtóvisszhangokat a Trans-Siberian Orchestra virágzása miatt... Aztán 2009-re a TSO már elérte azt a szintet, hogy teljesen mindegy volt, mit nyilatkozom. Soha nem mondtak nekem semmi biztosat, én pedig nem teregettem ezt ki, mert évekig hittem abban, hogy lesz folytatás. Hivatalosan sosem közölték velem azt sem, hogy mennem kell. Amikor 2009-ben utoljára beszéltem Jonnal, még a szóban forgó interjút is letagadta. Azt mondta, rosszul idézték a szavait..."
Jiniya csupán turnékon szerepelt a bandában - a 2002-es Szigeten is fellépett velük -, de mint mondja, annak idején három Savatage nagylemezre írt alá szerződést a zenekarral. Ám ahogy teltek az évek, nyilvánvalóvá vált számára, hogy már egyértelműen a Trans-Siberian Orchestra jelenti a prioritást Paul O'Neill és Jon Oliva számára. A rajongókkal ugyanakkor ma is kapcsolatban áll. „A mai napig a világ minden tájékáról keresnek, és rengeteg szeretetet kapok. Kényelmetlen érzés ez nekem, mert nem tudok mást mondani a Savatage-ról azon túlmenően, hogy fogalmam sincs, mi van... Pedig ezek az emberek imádják a zenekart. Nem akarok én lenni az a személy, aki megmondja nekik, hogy a Savatage tábort ma már egyáltalán nem érdekli más, csak hogy rájuk erőltesse a Trans-Siberian Orchestrát..."
