"Na végre!", lélegezhetett fel egy emberként az a hazai társaság, akik évek óta csak várták, várták, hogy talán egyszer csak sikerül a zenekarnak. Mármint AZ ELSŐ LEMEZt kiadni. És itt van. Ami maga a tömény borzongás, hidegrázás, egy órán keresztül jelenlévő tartós libabőr, persze mindez jó értelemben, nem térek magamhoz, mióta megkaptam - és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül.
Ehhez a zenéhez így írásban nem lehet mit hozzátenni, hallgassátok meg, és akkor rájöttök miért. DALOK és REFRÉNEK és SZÖVEGEK és ÖTLETEK és RIFFEK és DALLAMOK és ÉRZÉSEK, és nem utolsósorban ez az öt ember, aki mindezt összehozta. Sokat kellett várni, de biztos vagyok benne, hogy megérte, hiszen Bátky "BZ" Zoltánnal elért a zenekar arra a lépcsőfokra, ami A TÖKÉLETES. Ne felejtsük a kiváló hangszereseket, akik annyi mindent hozzátesznek egy-egy dalhoz, hogy felsorolni nem lehetséges. Már három hallgatás után olyan mélységben ragadtak meg bennem a refrének (hozzáteszem az Between Two Worlds kivételével az összes dal teljesen újdonság számomra, az ígért régi demók sajnos nem érkeztek meg hozzám), hogy csak azokat voltam képes dúdolgatni, majd megint nyúltam a cd felé, hogy pörögjön újra és újra. Hiszen olyan dalóriások (nem túlzás, meg tudom számolni hány lemeznél borsódzom folyamatosan...), mint a Wendigo, a Full Moon (az a Bóta Balázs-féle szaggatott riffelés!!!), a Rambling vagy akármelyik tétel a lemezről adatott nekünk.
Muszáj megemlíteni BZ szövegkiejtését, ami példaértékű, hazai énekestől ebben a műfajban ilyet még nem hallottam... Aztán a hangzás, HSB persze, hihetetlenül a helyén van minden, az összes hangszer karakteres és arányos, ez már csak hab a tortán azt hiszem, akár a borító, mert naná, hogy az is magas színvonalú. A cd multimédiás egyébként, ritkán látni ennyire igényesen megszerkesztett és az égvilágon mindent tartalmazó információtömeget, amiből bármit meg lehet tudni a zenekarról. Itt látható A KLIP is, amit látva nemes egyszerűséggel leesett az állam, és nem csak nekem, mert mutogatom boldog-boldogtalannak, hogy ilyet is lehet csinálni - és olcsón.
Ja, hogy nem mondtam még milyen ez a zene? Progresszív metal, sajátosan, Stonehenge-esen, nekünk. Remélem ez utóbbi változni fog, mert simán odaillik a kinti csapatok közé... Most próbálom lehiggasztani a libabőrömet, ide pedig bevésni egy hatalmas, óriási, mindent elsöprő 10-est.
Hozzászólások