Shock!

Nagyon úgy fest, hogy jövőre eredeti felállásában indulhat turnéra a Smashing Pumpkins. Billy Corgan, James Iha, D'Arcy Wretzky és Jimmy Chamberlin utoljára 1999-ben állt együtt színpadon.

Két éve visszatért a Smashing Pumpkins soraiba Jimmy Chamberlin dobos, és most úgy fest, a két másik régi tag, James Iha gitáros, illetve D'Arcy Wretzky basszer is ismét egyesítheti erőit Billy Corgannel, méghozzá fix jelleggel. Mindennek elég rendesen megágyaztak, hiszen Iha tavaly év elején már fellépett vendégként a bandával, és ha hihetünk Billynek, tavaly nyáron D'Arcyvel is elásták a csatabárdot.

A chicagói WGN Radiónak Chamberlin most elismerte: valóban léteznek tervek egy 2018-as nagy megmozdulásra. „Beszéltünk róla, hogy jövőre összehozzuk a bandát, és valaki megkérdezte, milyen ezt összekoordinálni", fogalmazott a dobos. „Azt feleltem: olyan, mintha A szomszéd nője mindig zöldebb harmadik részét csinálnánk, csak itt eleve négy zsémbes öregemberről beszélünk, akik közül az egyik nő... Az a két óra, amit Billyvel a színpadon töltök, a legjobb a világon. A nap további huszonkét órája, nos... neki is megvan a maga véleménye a dolgokról, meg nekem is. De hát felnőtt emberek vagyunk, nem? Szerintem D'Arcy fogalmazta ezt meg a legjobban, amikor feltették neki azt az elképesztően bunkó és lealacsonyító kérdést, hogy milyen érzés lányként a Smashing Pumpkinsban játszani. Ő pedig azt felelte: olyan, mintha házasságban élne három olyan fickóval, akikkel még csak randizni sem akarna. De zeneileg sosem voltak nézeteltéréseink. Őszintén mondhatom: 1988 óta Billyvel egyszer sem vitáztunk a zenén. Még amikor 2015-ben visszatértem a Manson-turnéra, és 2007 óta nem játszottunk együtt, akkor sem. És akkor arról volt szó, hogy kimész 18 ezer ember színe elé... Öt napot próbáltunk előtte, és két nap után készen álltunk. Egyszerűen benne van a DNS-ünkben."

Maga Corgan pár hete, feltételes jelleggel már szintén beszélt a reunionről egy másik rádióinterjúban. „A minap beszéltem James Ihával, és úgy tűnik, van esély rá, hogy ismét együtt játsszunk. Szó van róla, meglátjuk... Az ilyen újjáalakulósdi mindig furcsa, mert az emberek mindig a várakozásaikkal jönnek. Úgy gondolom: ha összejön, azért csináljuk meg, hogy a közönség örüljön neki, és nem megyünk szembe azzal, amit az emberek hallani akarnak. Viszont az ilyesmi iránt eléggé korlátozott az érdeklődésem, szóval biztos, hogy nem fogok tizennégy évet ezzel tölteni... De nem kapkodunk. Bizonyos dolgokat rendbe kell hoznunk egymás között, és meg kell vizsgálni, mit tartogat számunkra a jövő. Már ha egyáltalán tartogat bármit is..."

A '90-es évek egyik legsikeresebb amerikai alternatív rockbandájának alapfelállása olyan klasszikus nagylemezeket tett le az asztalra, mint az 1991-es Gish, az 1993-as Siamese Dream, illetve karrierjük csúcsalkotása, az 1995-ös, dupla Mellon Collie And The Infinite Sadness. A négyes utoljára 1999. április 24-én, Los Angelesben állt közösen színpadon.