Shock!

december 04.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

„Mára egy csomó nagykiadó teljesen kivonult a rockbizniszből”

0916mayhemAz idei nyár egyik nagy vitát kavart sajtóüzengetősdije a Rockstar Energy Drink Mayhem fesztiválturné bukását kísérte. Az egyik főszervező most egy friss interjúban megismételte: a jelenlegi zeneipari helyzet egyáltalán nem kedvez a rockszíntérnek, és igenis reális probléma a kellően nagy fizetőképes keresletet vonzó zenekarok hiánya a műfajban.

„A súlyos zenei színtér legnagyobb problémája jelenleg a headlinerek hiánya", szögezte le John Reese társszervező az AltPressnek ismét azt a tételmondatot, amivel már a nyáron is kiverték sokaknál a biztosítékot. „Nem játszhatsz arénákban ekkora produkcióval olyan zenekarok nélkül, akik ténylegesen komoly jegyeladók. Ment egy rakás duma arról idén, mennyire szar a felállásunk, de mindenki elhiheti, hogy szabályosan feltúrtuk a világot zenekarokért, minden egyes kő alá benéztünk..."

Reese szerint természetesen oka van annak, hogy a műfaj az utóbbi években a régi nagyok mellett csupán kevés igazán nagy lemez- és jegyeladót termelt ki. „A heavy rock-zenekarok nem egynapos szenzációként működnek. Egy ilyen zenekar felépítése hosszú időt, rengeteg turnézást, nagy nótákat igényel, miközben a hangzóanyagok kiadására alapozott üzletág meg megy le a vécén. A zenekarok nem termelnek pénzt, miközben egy DJ kiad egy dalt, és utána mindössze egyetlen hátizsákkal körberepüli az egész világot. Egy popelőadó meg jól felfuthat a KISS FM-en, a Hits 1-en, a SiriusXM-en, bekerülhetnek a reklámokba, és nagyon gyorsan berobbannak a köztudatba. Egy agresszív rockzenekarban játszva sokkal kevesebb lehetőséged adódik. És ez tök szomorú, mert a Mayhem nagyszerű teret biztosított a kisebb bandák számára is. Mára egy csomó nagykiadó teljesen kivonult a rockbizniszből, mert sokkal inkább leszerződtetnek egy DJ-t, netán egy popelőadót, aztán szarrá nyomatják a dalukat szerte a világon, és már rövidebb időtávon is busásan megtérül a befektetésük. A súlyos zenei színtér azonban nem így működik."

A két főszervező ezzel együtt nem zárja ki, hogy lesz még valamikor Mayhem turné Észak-Amerikában, de a következő pár év a mostani állás szerint biztosan kimarad.

Címkék:

 

Hozzászólások 

 
#13 cápaidomár 2015-09-19 21:55
Senki sem vitatta az elekro műfajok létjogosultságá t. Itt nem erről van szó. Még csak a klisé gyártásról sem, ami már ki tudja mióta tömegtermelés - (majdnem) az egész zene tömegtermelés úgy mindenestül. (Nyilván nem az Amazonas mélyén tanyázó törzsek autentikációjár a gondoltam elsősorban.)
A példám kézenfekvő. És arról írtam, ami a nagy általánosságnak megfelel, ha így jobban tetszik: klasszikus példákkal álltam elő. Most rá kérne térnem mondjuk az elektro csapatokra, de dehogy... A dalszerzési periódus pedig jóval bensőségesebb annál, mint hogy egy szinten emlegessük a koncertezés világával. Figyelni másokra, és figyelni minden másra két igen eltérő emocionális- és idegrendszert kíván szerintem. De csak szerintem. Nem a csak már meglévő tényezők (hangok, hangolások) határozzák meg, hanem aki él vélük, és az eszközök, amikkel alkalmazzák az 'ősi tényezőket,' és az eszközök fejlődnek.
Idézet
 
 
+1 #12 Venomádi 2015-09-19 15:15
Az egy emberes meló is kitermeli a saját kliséhalmazait, épp úgy mint ahogy a rockzenében is a 3 ember. Éppenséggel én elnézem az elektronikus zenének azt, hogy létezik és szeretik az emberek, mert miért ne szerethetnék és létezhetne? Csak leírtam, hogy miért jobb számomra a rockzene. Amúgy sem kézenfekvő példa, amit leírtál. Jeff Waters a lemezei nagy részén egyedül dolgozott, leszámítva a dobokat, de még erre is akad kivétel a pályáján. Abban az arányban meg, hogy milyen nehéz színpadra vinni és eljátszani, gyakorlatilag 1:1 ha jófej akarok lenni az elektrokkal. Aki egy gitárral foglalkozik, talán ugyanúgy megszakad, és egy profi show megkívánja a rettenetesen precíz összhangot. Tehát az egy emberes meló szinpadostul nem biztos, hogy akkora energiát kíván meg, mint egy profi csapat, még ha egyébként az előbbi sem könnyű. Amúgy tartom magam ahhoz, hogy nincs más megközelítés, csak felszínesebb esetleg. Ugyanaz a 7 alapskála jelenik meg a pop-elektro zenékben, épp úgy mint a rockban, összvissz a nyugati zene vagy 70 %-a. A zenei eszközei amivel a műfaj dolgozik, határozzák csak be a kifejezést. Bár ezt sem mondanám határozottan, mert még műkedvelés szinten sem foglalkozok vele.
Idézet
 
 
#11 cápaidomár 2015-09-18 23:06
Egy hagyományos értelemben vett rock csapat min. 3 emberből áll, míg az elektro műfajoknál gyakran csak egy ember van. Attól még, hogy valaki DJ nem biztos, hogy egy programmal képes lenne számot írni, vagy mondjuk filmzenét.

Amikor egy rock csapatban csapatmunka folyik, akkor a számokban összesen három ember impulzusait hallod (a fenti példából kiindulva), míg az utóbbi esetben csak egy emberét. És ez vonatkozik a dalszerzés során felmerülő ötletekre is.

Persze, hogy mélyebb(nek tűnik) a végeredmény, de ha egy csapatban a gitáros csak a gitárral foglalkozik, és mással nem, akkor mindjárt (sokkal) egyszerűbb dolga van annál, aki MINDENT egyedül csinál, és ebbe az utómunkálatok egy része is beletartozik.

Szóval nézzük el már az elektronikus műfajoknak, hogy nem képesek olyan kifejezőek lenni (amúgy meg igen), mert ott egy egészen másik megközelítést kell alkalmazni, és maguk a zenék is egész más elgondolások alapján íródnak.
Idézet
 
 
#10 Marci 2015-09-18 21:23
Idézet - Zsolti:
A rockhangzás sokkal lassabban avul, mint az elektronikus. Hallgassuk meg a Ride The Lightningot, ma is megállja a helyét. Hallgassunk meg ugyanabból az évből valami elektronikus cuccot: hát azt ma már minimum megmosolyogjuk, ha nem nevetjük ki. De mehetünk visszább is az időben: hallgassunk meg egy 40 éves Led Zep-felvételt és egy korabeli elektronikust: ugyanaz a helyzet. Ráadásul (vagy talán pont emiatt) a nyitottabb rockereknek nem derogál 40-50 éves rockzenét sem hallgatni - de még a nyitottabb elektro-fejek is megmosolyogják a 40-50 évvel ezelőtti elektronikus próbálkozásokat , annyira semmi közük a mai elektrohoz. A rockzene fejlődése, változása sokkal organikusabb ennél. Dehát a gépzenében hogy is lehetne organikus bármi?


Nagy faszt. A 78-as Kraftwerk lemez zeneileg es hangzasilag a mai napig etalon a mufajban.
Idézet
 
 
#9 Venomádi 2015-09-18 16:11
Én attól voltam rosszul még, amikor 2005-ben valaki egy 2003-as remixet hallgatott, és azt égőnek kellett minősíteni.
Idézet
 
 
+1 #8 Zsolti 2015-09-18 14:09
A rockhangzás sokkal lassabban avul, mint az elektronikus. Hallgassuk meg a Ride The Lightningot, ma is megállja a helyét. Hallgassunk meg ugyanabból az évből valami elektronikus cuccot: hát azt ma már minimum megmosolyogjuk, ha nem nevetjük ki. De mehetünk visszább is az időben: hallgassunk meg egy 40 éves Led Zep-felvételt és egy korabeli elektronikust: ugyanaz a helyzet. Ráadásul (vagy talán pont emiatt) a nyitottabb rockereknek nem derogál 40-50 éves rockzenét sem hallgatni - de még a nyitottabb elektro-fejek is megmosolyogják a 40-50 évvel ezelőtti elektronikus próbálkozásokat , annyira semmi közük a mai elektrohoz. A rockzene fejlődése, változása sokkal organikusabb ennél. Dehát a gépzenében hogy is lehetne organikus bármi?
Idézet
 
 
+4 #7 Venomádi 2015-09-17 19:04
Nos nem vonhatunk le messzemenő következtetést. de azért: szerintem sok intelligens ember zenéje a rock/metál zene az érettebb fajtából legalábbis, nem a Kissing Candice-szintű dolgokra kell asszociálni. És persze a másik oldalon is lehetne ilyen statisztikákkal jönni, de aki többre vágyott sima szórakozásnál, az megtalálta a gitár-, vagy bármilyen hangszeres zenét, amiben sokkal több rejlik effekteknél. Én nem érzem magam egynek az elektronikus zenével, és a hitvallásom is az, hogy az ember legyen kultúrált keretek között offenzív, legyen önmaga, és legyen önreflexiója, és számomra azok a zenék semmi olyat nem adnak. A rockzene amióta létezik, mindig fel tudta törölni a padlót a közönséggel, ösztönös, zsigeri zene, főként ha kiválóan művelik, ennél fogva soha nem halhat ki!! Nem beszélve arról, hogy "zongorázható" a különbség számomra a rock és az elektronikus zene érzelmi skálája között, természetesen előbbi javára. Nem akarom mindenképpen a levesbe hordani azt a műfajt, mert biztos akad etalon alkotás ott is, amely még akár marginális szinten a komolyzenei elemekkel is flörtölget, de én nem gondolom, hogy annyi energiát tud mozgosítani összességében. És ahogy elhangzott, virágzik az underground. Én egyáltalán nem aggódom a műfajért. Szerintem eljön még pár bandának a fősodor is. Csak szerintem itt a nyavajgás már inkább okozat. 10 éve senki nem gondolkodott ezen, hogy majd vajon ki lesz a következő, akkor is a bejáratott neveket turnéztatták szarrá, aztán ki tudja hány banda pusztult el a pincében. Nem lehet azért azt mondani, hogy nem próbálkoztak. De valahol érthető is, hogy piacot váltottak a nagykutyák. (sajnos)
Idézet
 
 
+1 #6 Kobold 2015-09-17 17:13
Majd kitalálnak valami új stílust, hozzá egy alap zenekart, meg a 4-5 követőt, amikre a tizenéves generáció gerjedhet, és akkor beindul a szekér.
Idézet
 
 
+1 #5 Dokibácsi 2015-09-17 14:40
Az USA azért teljesen más terep a metalzene szempontjából, mint Európa. Az egész közönségre vonatkoztatott primitívség kapcsán meg azért vitázhatnánk. Legalább az underground pezseg ezerrel, ez azért egy pozitív folyomány a zeneiparra nézve hátrányos változásokkkal összefüggésben.
Idézet
 
 
-7 #4 TelekiPál 2015-09-17 12:44
A rock/metál műfajra is az vár, mint az esztrád zenére. Az is ment még régesrégen, de eljárt fölötte az idő és senkit nem érdekelt egy idő után.

A metál zene közönsége ezen felül még veszettmód primitív is, ha van komolyabb zenekar (pl Nightwish) azt elkezdik fikázni a Slayeresek, stb. Tapasztalatom szerint a DJ közönség nem ennyire élesen szegregált, így könnyebb a tömegeket is elérni.

A rockzene megdolgozott a mostani státuszáért és bár most is vannak kimagasló tehetségek, a sajnos a metálzenébe is egyre több a tehetséges zenész aki szar zenét játszik pl. death metált. Nem kell velem egyetérteni, a helyzet önmagáért beszél.
Idézet
 
 
+6 #3 bogar 2015-09-16 19:37
Elmennek ezek a kénköves p...ába!
Ha kérnék tőlük egy listát azokról a zenekarokról, akiket azért vittek el a fesztiváljukra, mert tetszett nekik, akkor baromi rövid lenne. Nem a headliner-ek hiányoznak nekik, hanem a zsír, amit a kiadók belepumpáltak a fesztiváljukba a turnétámogatáso n keresztül.
Ujjal mutogatni én is tudok, de nekik lenne lehetőségük arra, hogy friss vért pumpáljanak a rockzenébe. Ehelyett siránkoznak, hogy régen minden jobb volt.

Na! A mai dühkitörésem kipipálva. :-P
Idézet
 
 
+2 #2 nikfisz 2015-09-16 14:14
Rock is dead?!...még nem, de haldoklik.
Idézet
 
 
+17 #1 Venomádi 2015-09-16 14:08
Az idei hegyalja szervezőivel kellene egyeztetni, ha még enni akarnak valamit.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Anna Murphy - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.

 

Wackor - Budapest, Wigwam, 2005. március 18.