Nem sok információval rendelkezem veletek kapcsolatban, ezért kezdjük rögtön az elejétől, zenekar alakulása, tagcserék, csak nagyobb vonalakban...
Ádám: A bandát '95-ben alapította Laci (dob) és Gábor (gitár) még néhány más emberrel kiegészülve, többek között Tóth Gáborral (bg), így lett fölvéve '95 őszén az első anyag, ami nem került terjesztésre. Én '96 februárjában kerültem be a zenekarba. - kezdte a történetet Ádám, a hegedűs. Varjas Tibor volt az énekes, és Balogh Gábor a basszusgitáros. Ez a felállás működött egy ideig, majd megváltunk az énekestől. '97-ig hárman alkottuk a tagságot, ekkor szállt be Adrienn, a csellista, Takács István gitáros, a bőgős posztjára ismét Tóth Gábor került, Nagy Zsolt lett a billentyűs, illetve a Hymn... demó előtt került hozzánk Gergely Tamás énekes. Ezzel a felállással vettük fel a 'Hymn... for the Deepest Autumn' címmel ellátott, több helyen is elég jó kritikát kapott második demónkat. A zenekar stabilizálódni látszott, mikor is Nagy Zsolt billentyűs másféle elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni a próbára járást, így Szappanos Réka került a helyére. Az idei szolnoki tehetségkutatón már vele léptünk fel 54 másik zenekarral egyetemben, és harmadik helyezettek lettünk. Ezek után már csak Takács István és Tóth Gábor kilépése bolygatta meg a zenekart, helyükre pedig Bogdán Balázs (gitár) és Szendőfi Balázs (bg) kerültek.
És mikor lesz a következő tagcsere?
Ádám: Ez egy nagyon jó kérdés, remélem, erre már nem kerül sor.
A próbateremben betekintést nyerhettem az új nótákba is, ahol örömmel tapasztaltam, hogy jelentős változás következett be éneklés terén. Eltűnt az előző demón hallható hörgős, mélyebb fekvésű ének, és egy tisztább hang vette át a helyét...
Tamás: Igazából már a 'Hymn...' demón kiderült, hogy ehhez a zenéhez nem illik a hörgés, illetve nekem sem fekszik annyira, tehát adott volt, hogy próbálkozzunk a tisztább énekkel.
A próbákat össze tudjátok egymással egyeztetni a nagy létszám ellenére?
Tamás: Hetente két próbánk van, több-kevesebb sikerrel általában sikerül a teljes tagságot összehozni, csak nyáron vannak kisebb hiányosságok e téren.
Koncertezéssel hogy álltok? Azért kérdezem, mert nem sokszor lehet látni titeket. Tavaly például mennyi fellépésetek volt?
Tamás: Körülbelül 4 koncertünk volt...
Minden évszakban egy...
Tamás: Akár így is kategorizálhatunk, de igazából az elmúlt évben stabilizálódott a felállás, tehát nem éreztük még annyira érettnek az egészet, így inkább a nótaírásra fektettük a hangsúlyt...
Meg talán nyolc embert nehéz is összehozni egy koncertre, nemdebár?
Ádám: Nem, ilyen nincs. Koncertre mindig sikerül összehozni a zenekart.
Tamás: Kivéve, ha valaki focimeccset akar nézni..
Nagyobb fesztiválokon (pl: Sziget, Mezőtúr) sem lehetett veletek találkozni...
Laci: A Szigetre bekerülni reménytelen. Nagyobb zenekarok mellé még azok a kisebb bandák jutnak be - a "csókosok" -, akik kellő ismeretséggel rendelkeznek a megfelelő embereknél. Előző évben még arra sem méltattak minket, hogy válaszoljanak nekünk, pedig nagyon korrekt promóciós csomagot küldtünk. Idén meg nem is próbálkoztunk, ami nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk fellépni a Szigeten, mert mindenféleképp nagy lehetőség... de jövőre hátha sikerül.
Ádám: Egyébként '96-ban játszottunk már Mezőtúron, ahol ötödikek lettünk 30 zenekarból, de az még egy régi felállás volt.
A 'Hymn...' demó egyébként milyen terjesztést kapott?
Laci: 200 darabot gyártottunk le, ebből majdnem a fele promóciós célokra lett szétküldözgetve, a többi boltokba került, illetve rendelés útján lehetett hozzájutni.
Most készültök felvenni egy új anyagot, ami már nem demónak minősül.
Gábor: Így van, nem demó lesz, hanem egy EP, ami CD-n fog megjelenni jövő januárban. Október elején megyünk a Denevér stúdióba. A tehetségkutatón 60 órát nyertünk harmadik helyezettként. A rögzítésre kerülő nóták már készen vannak, csak még alakítjuk őket.
Melyik kiadó állt mögétek?
Laci: A Backwoods Records, vagyis Kaposvári Laci adja ki az anyagot. A stúdióköltségen kívül mindent ő áll. A Hammer Records pedig a terjesztést fogja felvállalni, tehát úgy néz ki, hogy valamelyest meg lesz támogatva reklámmal is.
Régebben volt szó egy külföldi válogatáslemezről amelyre felkerültök. Ezzel mi lett végül?
Laci: Ebből sajnos nem lett semmi. Egy 3 CD-s válogatásról van szó, amin az Evensong is szerepelt egy nótával. Szintén a Backwoods intézte volna. Felvettük a számot, de nem voltunk vele megelégedve. Sietni kellett a stúdióban, nagyon kapkodtunk meg görcsöltünk, így aztán nem éltünk a lehetőséggel.
Hogyan készül nálatok egy nóta?
Tamás: Általában Tomán Gábor és Ádám hozzák az ötleteket, meg most már Szendőfi Balázs is. Hármójuk közül valaki lehoz egy témát, ha tetszik, akkor elkezdünk rajta dolgozni, ha meg nem, akkor átalakítjuk, vagy kidobjuk.
Ádám: De meg kell említeni Nagy Zsoltit, akin a Promised Land című nóta alapszik.
Ki írja a szövegeket, és miről szólnak ezek?
Tamás: Mióta a zenekarban vagyok, azóta én, de el kell mondjam, hogy a Cold Kiss és a Through the Gates szövegét nem én írtam. A dalszövegeim mindig egy adott lelkiállapotot, esetleg egy gondolatmenetet tükröznek, amik felkeltik az érdeklődésemet és ezzel a zenét is alátámasztják.
A jelenlegi repertoár most mekkora, és mely korszak nótáit tartalmazza?
Ádám: A legutóbbi koncertünk kb. 45 perces volt, de most megint elővesszük a 'Hymn...' demó nótáit, mivel ezeket a tagcserék miatt nem tudtuk játszani. Viszont az októberi koncerten eljátsszuk a teljes repertoárt, így 70-80 perces lesz a műsor.
Kezdő zenekarok számára elengedhetetlenek a feldolgozások, ti viszont nem nagyon játszotok ilyesmit...
Ádám: Igaz, a legutóbbi koncerten nem játszottunk, de régebben mindig volt rá példa.
Mondanál párat?
Ádám: Volt az Anathemától a Fragile Dreams, a Paradise Lost-tól a Once Solemn, aztán My Dying Bride, meg a Katatoniától a Murder, és az októberi koncerten is lesz feldolgozás.
Laci: Az az igazság, hogy a feldolgozást úgy jó játszani, ha hozzá is tud valamit rakni a zenekar, és jól elő is tudja azt adni.
Ádám: Viszont Magyarországon általában a zenekarok 90%-a játszik feldolgozásokat, ezeknek 80%-a oly módon adja elő, hogy csapnivaló... Mi hogyha szarul játszunk el valamit, akkor inkább nem erőltetjük.
A közeljövőben lehet-e számítani női énekre, hogyha már két lány is található a zenekarban?
Adrienn: Készül... lesz női ének, de csak CD-n, élőben nem.
Ádám: Most le fogjuk lőni a poént. Lesz egy akusztikus dal, egy átkötő, amit a koncerten nem fogunk játszani. De ki tudja, lehet, hogy egy-két év múlva lesz, de most egyelőre nem érezzük szükségét.
Gondolom, külön énekesnőt nem akartok bevenni?
Tamás: Elég két nő a zenekarban... (nevet)
Laci: Így is már sokan vagyunk. Nem tudjuk kiaknázni a lehetőségeket.
Ádám: Számtalan lehetőség áll még előttünk, amit még nem valósítottunk meg. Ugye itt van 8 hangszer, és ha beleraknánk még egy énekest, az elveszne a zenében.
Laci: Szerintem már így is elég markáns stílusunk van, de tagadhatatlan, hogy azért picit változatosabb lesz...
Ki milyen zenéket hallgat?
Tamás: Ez elég furcsa lesz, mert nekem nagy kedvencem a Kiss, de emellett a '80-as évekbeli hard rock zenétől kezdve meghallgatok mindent a modern zenékig. Még az új Paradise Lost is bejön. Persze nem lehet egy polcra rakni a többi albummal. De kedvencem még a Savatage, a Dream Theater is...
Balázs: Én kicsit lágyabb stílusok felől találtam ide, olyan zenekarokat szeretek, amelyeket mások fikáznak, pl.: Kraftwerk, Jean-Michel Jarre, meg ilyenek. Nem olyan régen kerültem kapcsolatba a rockzenével, ez így baráti társaságból adódott.
Gábor: Azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy senkinek sem pont az a stílusa, amit játszunk, és emiatt lesz változatos a zenénk. Én mondjuk hasonló zenéket szeretek, Anathema, My Dying Bride, Celestial Season.
Adrienn: Nagyon meglepő leszek, mert az abszolút kedvencem az Apocalyptica. De hallgatok én is mindent: Manowar, Moonspell, Therion, Arcturus, stb.
Mióta játszol hangszeren?
Adrienn: Több mint 14 éve...
Akkor több vagy, mint 14 éves. :-)
Tamás: Miatta nem ihat sört a zenekar. (nevet)
Réka: Részemről Anathema, Tiamat, Moonspell, és ehhez hasonló elborult szépségek. 12 éve zongorázom, és előtte is zenével foglalkoztam.
Ti voltatok már más zenekarban? - kérdeztem a lányokat.
Adrienn, Réka: Nem. Mi a Magyar Rádió gyerekkórusában énekeltük.
Balázs: Azok után, amit hallottál, könnyen rájössz, hogy a Dream Theater a kedvencem, de nagyon szeretem a progresszív jazzt is. 6 éves korom óta foglalkozok zenével, de basszusgitáron egy éve sincs, hogy játszom. A Vasutas Zeneiskola egy oszlopos tanárjához járok.
Ádám: Én klasszikus zenével kezdtem, aztán szép lassan megismerkedtem a rockzenével. Első nagy kedvencem a Guns 'n Roses volt, és ezt a mai napig is imádom. Ezt az irányt - Paradise Lost, Amorphis - én is nagyon bírom, de én vagyok az egyetlen a zenekarban, aki meghallgatja a technót is, jungle, drum 'n bass, meg ilyenek. Egyébként 7 éves koromban kezdtem hegedülni.
Balázs: Égek a vágytól, hogy ellentábort szerezzek magamnak, és muszáj elmondanom, hogy nem szeretem a rapet, a hörgést, és a gépzenét.
Laci: Én viszont mindenekelőtt a Suffocationt, és társait, tehát minden hasonlóan durva és extrém zenét szeretek. Black metal, Cannibal Corpse, Napalm Death.
De ezeket az elemeket nem akarod bevinni a zenétekbe?
Laci: Hát, most már nem tudom, próbálkoztam vele, de...
Tamás: Nem hagyjuk.
Laci: Nekem is be kellett látnom, hogy ez a zene nem erről szól.
Emlékeztek még az első koncertetekre?
Tamás: Igen, '93-ban volt, még egy másik zenekarral.
Laci: '95-ben a Viking Klubban... eléggé megtépázott volt a felállás egy gitárral játszottunk, és kisegített minket hegedűn Irtl Melinda, aki a Subjectben és a VHK-ban is játszott. Még amatőr módon nyomtuk a kezdeti időkben. Egyébként a Mindcrime-mal léptünk fel.
Igaz is, milyen zenekarokkal álltok kapcsolatban?
Laci: Mindenképp meg kell említeni a Dark Clouds nevét, mert köztük és köztünk főleg a kezdeti időkben volt egy egészséges rivalizálás a stílus miatt, de mára ez már megszűnt. Egyébként a Gábor régebben is játszott velük. Kapcsolatban állunk még az Ahrimannal, meg persze az Evensonggal, Ádám játszott is a 'Path Of The Angels' nagylemezükön. Amikor még létezett az Ideas, akkor rendszeresen találkozgattam Békési Lacival, akivel elég jó tanácsokkal láttuk el egymást. Van még egy olyan lehetőség is, hogy a Nevergreennel játszunk egy pár koncerten még az idén, és úgy néz ki, hogy Ádám és Adrienn szerepel is az új Nevergreen lemezen (Ámok). Próbálunk közös koncerteket szervezni a Stainless Steellel, a Without Face-szel, a Nemesis-szel, de nem egyszerű. Szerencsére kezdünk felkerülni az Internetre, így egyre jobban megjelenünk. A legtöbb zenekarral emailen tartjuk a kapcsolatot. Persze, a legjobb az lenne, ha találnánk egy olyan embert, aki segítene a koncertszervezésben, mivel eléggé elfoglalt a zenekar. Még azt szeretném elmondani, hogy igaz, elég ritkán koncertezünk, de nem azért, mert nehéz összeegyeztetni a dolgokat, hanem mert nem szeretnénk, hogy az emberek megunják a zenekart. Ha minden hónapban játszanánk, még kiégnénk.
Tamás: Kultuszzenekar szeretnénk lenni.
Laci: A másik meg az, hogy az anyagokat nagyon ritkán adjuk ki. Úgyhogy január után megint lesz egy egy-másfél éves szünet, és csak utána várható a következő anyag. Lassan írjuk a számokat, megpróbáljuk összeérlelni. Meg nem szeretnénk abba a hibába esni, mint más zenekarok, hogy nagyon gyorsan adják ki a nagylemezeket, holott még nem érettek erre.
Tamás: Amilyen zenét próbálunk játszani, az nem egy könnyen emészthető muzsika, szerintem a heti két próba kevés is, míg technikailag kigyakoroljuk a számokat. De két anyag között kell is ennyi lazítás, hogy jöjjenek az ötletek, mert különben csak sémák és tucatötletek íródnának.
Laci: A lényeg az, hogy okt. 30-án a Jailhouse-ban fogunk játszani. Az utolsó koncert azt mutatta, hogy az emberek várják a fellépésünket. Ezen a helyen van egy törzsközönségünk, akik rendszeresen ott vannak. Most is hatalmas zúzás volt, Ádámot majdnem összetörték.
Tamás: A Jailhouse-ban nagyon jó volt, annak ellenére, hogy bizonyos poblémák miatt hajnali kettőkor tudtunk színpadra lépni. Az én oldalamról mind barát, mind ismerős, aki eljött a koncertünkre, a késői kezdés miatt huszonvalahányan elmentek. Ha arányaiban nézzük a nézőszámot, jópáran elmentek, de még így is jó volt a hangulat.
Konkrétan mi történt, el lehet mondani?
Ádám: Általánosságban a technikai problémák és a kezdő zenekarok.
Laci: Hát konkrétan az, hogy a Directed by Life 2 órát volt a színpadon, többször újrakezdték a számokat, a gitárokkal szenvedtek, nem voltak tekintettel sem a Mind Control-ra, sem ránk.
Ádám: És a közönségre pedig végképp nem...
Tamás: És itt van egy dolog, amin nagyon fölmérgesítettem magam. A srácnak elszállt a gitárja... Javítsa meg, de ne a műsoridő rovására. Menjen le, játsszon a következő zenekar, javítsa meg, és majd utána folytassák.
Ádám: De végül is a buli itta meg a levét, mert sokan elmentek, viszont hál' istennek, így is nagyon jól sikerült.
